Aktuális félév

 

DEBRECENI EGYETEM

NEVELÉS- ÉS MŰVELŐDÉSTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM

TÁJÉKOZTATÓ

2017. tavaszi szemeszter

Tanulmányokat folytatnak

  Név

Kezdés

Kreditek[1]

Témavezető

Megjegyzés

Balogh Gizella

14/15

181

Ugrai János

 

Csinády Rita Veronika

14/15

0

Polónyi István

Hal.

Inántsy-Pap Ágnes

14/15

191

Pusztai Gabriella

 

Hegedűs Anita

14/15

168

Pusztai Bertalan

 

Hegedűs Roland

14/15

249

Györgyi Zoltán, Teperics Károly

Ösztöndíjas

Labancz Imre

14/15

205

Bujosó Gyöngyi, Tóth Zoltán

 

Leitner Lászlóné

14/15

35

Buda András

Hal.

Majorosné Tóth Eleonóra

14/15

23

Karasszon Dezső

Hal.

Molnár Karolina

14/15

0

Fenyő Imre

Hal.

Szabó Barbara Éva

14/15

200

Márkus Edina

Ösztöndíjas

Szabó Fruzsina

14/15

190

Csépes Ildikó

 

Szigeti Fruzsina

14/15

190

Fábián Gergely

Ösztöndíjas

Urbinné Borbély Szilvia

14/15

191

Fónai Mihály

 

Verdes Miklós Sándor

14/15

160

Fenyő Imre

 

Czékmán Balázs

15/16

110

Buda András

 

Cséke Katalin

15/16

94

Fónai Mihály

Ht. öszt.

Fodor Csaba

15/16

0

Duffek Mihály

 

Héjja Bella Emerencia

15/16

113

Páskuné Kiss Judit

 

Joó Orsolya

15/16

108

Engler Ágnes

Ht. öszt.

Kardosné Csokai Anita

15/16

107

Bocsi Veronika

 

Kovács Karolina

15/16

161

Nagy Beáta Erika

Ösztöndíjas

Kovács Katalin

15/16

65

Engler Ágnes

Hal.

L. Nagy Miklós

15/16

0

Polónyi István

Hal.

Malmos Edina

15/16

94

Revákné Markóczi Ibolya

Hal.

Markos Valéria

15/16

153

Fényes Hajnalka

Ösztöndíjas

Tódor Imre

15/16

108

Pusztai Gabriella

 

Bíró István Ferenc

16/17

37

Vincze Tamás

 

Dragony Gábor

16/17

31

Váradi Judit

 

Farkas János

16/17

41

Czellér Mária

 

Farkas Zsolt

16/17

0

Fónai Mihály

Hal.

Horváth Attila

16/17

0

Fenyő Imre

Hal.

Hörich Balázs

16/17

28

Györgyi Zoltán

 

Lehotka Ildikó

16/17

34

Duffek Mihály

 

Moravecz Marianna

16/17

34

Nagy Ágoston

 

Pallay Katalin

16/17

31

Kovács-Nagy Klára

Ht. öszt.

Rábai Dávid

16/17

43

Fenyő Imre

 

Somfalvi Zita

16/17

36

Pusztai Gabriella

 

Szalai Tamás

16/17

31

Váradi Judit

 

Székely Csilla Imola

16/17

34

Kozma Tamás

Ht. öszt.

Tóth Dorina Anna

16/17

44

Polónyi István

Ösztöndíjas


2017. tavaszi szemeszterben meghirdetett tanegységek

Főkollégiumok (2 kredit) (+ Főkollégiumi dolgozat elsősöknek 3 kreditért, felsőbbéveseknek 4 kreditért)

A főkollégium teljesítése kötelező. A teljesítés módja: aktív részvétel a két 14 órás főkollégiumon, valamint az egyik főkollégiumhoz kapcsolódó publikáció színvonalú szakirodalmi feldolgozás keretében készített dolgozat készítése.

·         Az oktatás társadalomelmélete. Előadók: Prof. Dr. Fónai Mihály (DE), Dr. Török Balázs (OFI), Dr. Huszti Éva (DE)

·         Neveléselméletek. Előadók: Prof. Dr. Brezsnyánszky László (DE), Dr. Fenyő Imre (DE), Dr. habil Kormos József (PPKE)

 Összehasonlító pedagógia Elsőéveseknek 3 kredit, (felsőbbéveseknek 1 kredit + 2 kredit dolgozatírásért

Kötelezően választható főkollégium az I. és II. éveseknek. A III. évesek számára választható. Új képzés: a doktori képzés négy féléve alatt három teljesítése kötelező. Régi képzés: a doktori képzés hat féléve alatt ebből a kollégiumból négy teljesítése kötelező. 

A teljesítés módja: aktív részvétel a 14 órás kollégiumon, valamint a tantárgyhoz kapcsolódó szakirodalmi feldolgozás keretében készített dolgozat „megvédése”.

·         Összehasonlító pedagógia (angol) – Prof. Dr. Kozma Tamás

·         Összehasonlító pedagógia (német) – Prof. Dr. Brezsnyánszky László, Dr. habil Rébay Magdolna

·         Összehasonlító pedagógia (francia) – Prof. Dr. Szabó László Tamás   

 

Kutatási gyakorlatok

Felvételük kötelező. A teljesítés módja: aktív részvétel tudományos vitákon (14 kontaktóra), a disszertáció elkészült részanyagainak bemutatása.

·         Kutatási szeminárium – Prof.  Dr. Pusztai Gabriella (DE)(6 kredit)

·         Témavezetői konzultáció időpont: egyeztetés szerint (összesen 14 óra). A témavezetői konzultációt csak a témavezető írhatja alá.(3 kredit)

·         Oktatáskutatás módszertana II.(I. évfolyam) – Prof. Dr. Polónyi István (DE) (3 kredit)

·         Kutatásmódszertan (3 kredit):

1) SPSS-kurzus II. (I. évfolyam) – Dr. habil Fényes Hajnalka (DE)[2]

2)   Területi statisztikai elemzés és a térképek készítésének módszere (II.-III. évfolyam) – Dr. Teperics Károly – Dr. Híves Tamás

 

Doktorjelölti program:

• Kutatási szeminárium doktorjelölteknek és abszolvált doktoranduszoknak (kutszem+) — Prof. Dr. Kozma Tamás

• Bármelyik kurzus a doktori program kínálatából

Kutatási szeminárium felvételizők számára (kutszem 0) – Prof. Dr. Polónyi István

Kutatótanári felkészítő program

 

Választható tanegységek és kötelezően választható kurzusok a Neveléstudományi Doktori Program kurzusaiból (I. évf: 3 kredit II-III. évf: 1 kredit + szakirodalom-feldolgozás 2 kreditért)     

Elsőéveseknek: a négy félév során három kutatócsoport munka és egy kutatás- és tudományszervezési készség-fejlesztés tárgy teljesítése kötelező, félévenként minimum egy tárgy (3 kredit). A kredit teljesítésének feltétele részvétel a kontaktórákon és beadandó dolgozat készítése.

Felsőbb éveseknek: választható tanegységként a hat félév során összesen négy (de félévenként min. 1) kredit teljesíthető. A választható kurzusok mellé ajánlott szakirodalmi feldolgozást is felvenni további 2 kreditért.

 Kutatócsoportok:

·         A hallgatói lemorzsolódás és felsőoktatási szelekció kutatási kérdései – Dr. Szemerszki Marianna (OFI) – Dr. Veroszta Zsuzsanna (KSH, OH)

·         A magyar tudomány a tudománymetria tükrében – Prof. Dr. Polónyi István (DE)

·         A társadalmi tér és a közösségi tanulás – Prof. Dr. Kozma Tamás (DE) – Dr. Márkus Edina (DE)

·         A természettudományok oktatásának kutatása – Dr. Mónus Ferenc (DE)

·         A testkultúra és a társadalmi szemléletváltás eszközei Közép-Európában – Dr. Nagy Ágoston (DE)

·         A zenehallgatás pedagógiája – Dr. Váradi Judit (DE) – Dr. Jánosi András (LFZE)

·         Anthropological, axiological and pedagogical theories in teacher education research – Dr. Maria Szymanszka (Jesuit University in Cracow, Poland)

·         Az egészség-magatartás intézményi környezete – Dr. Kovács Klára (DE)

·         Az iskolai integráció és inklúzió kutatásának lehetőségei – Dr. Hüse Lajos (DE)

·         CHERD kutatások – Prof. Dr. Pusztai Gabriella (DE)

·         Fesztivalizáció és művelődés – Dr. Szabó János Zoltán – Dr. Márkus Edina (DE)

·         Középiskolások munkahelyi inklúzióval kapcsolatos nézetei – Rusinné Dr. Fedor Anita (DE)

·         Kultúra, nyelv és identitás a nyelvoktatásban – Dr. Gaál-Szabó Péter (DRHE)

·         Magyar művelődéspolitika forrásai – Dr. Drabancz M. Róbert (NyE)

·         „Married-parenthood premium”. A családban rejlő erőforrások hatása a karrierútra – Dr. Engler Ágnes (DE)

·         Nemzeti kisebbségek oktatása a nemzetközi szakirodalomban – Prof. Dr. Pusztai Gabriella (DE)

·         „Publish or perish" How to prepare papers for academic publishing in JSRP? - Prof. univ. dr. habil. Sergiu Bălțătescu (University of Oradea)

·         Szakképzési rendszerek – Dr. habil Györgyi Zoltán (DE)

·         Tanárok, iskola, oktatás – Dr. Buda András (DE)

Tudományos közéleti és kutatói képességfejlesztés

·         Elektronikus kiadványkészítés – Prof. Dr. Kozma Tamás – Dr. Gaál-Szabó Péter (DE)

·         Online szakirodalmi adatbázisok kezelése –Dr. Tóth Erzsébet (DE)

·         SPSS gyakorló kurzus – Dr. Bacskai Katinka (DE)

·         Szakirodalom-olvasó szeminárium – Prof. Dr. Kozma Tamás, Prof. Dr. Pusztai Gabriella (DE)

 

 Szakirodalmi feldolgozás (CSAK FELSŐBBÉVESEKNEK!)  (2 kredit, főkollégiumok esetében 4 kredit)

A főkollégiumhoz, valamint a választható tanegységek mindegyikéhez kapcsolódik 1-1 szakirodalmi feldolgozás, amelynek keretében a témakör szakirodalmának feldolgozásával 1-1, egyenként kb. 20 oldalas (kb. 40.000 karakter) dolgozat megírására kerül sor.

Közös kurzus a doktori iskola többi programjával (2 kredit)

A közös kurzusok meghirdetése folyamatban van.

I.                    évfolyam: 4 félév alatt kettő 2 kredites tárgy teljesítése kötelező

II.                  – III. évfolyam: 6 félév alatt három két kredites tárgy teljesítése kötelező

A pszichológia kurzusokra Zeke Kláránál ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ), a filozófia kurzusokra Szakályné Lantai Lillánál ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ), elsősöknek a szociológia kurzusokra Bihari Ildikónál ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ) lehet majd jelentkezni. A kurzusok tájékoztatóit e-mailben a programtitkár továbbítja majd.

A  félév teljesítésére vonatkozó általános információk

A félévzárás feltétele I. évesek esetében: minimum 28 kredit. Ebből kötelezően előírt:

főkollégium

4 kredit (2x2 kr)

főkollégiumi dolgozat

3 kredit

kutatási szeminárium

6 kredit

összehasonlító pedagógia

3 kredit

oktatáskutatás módszertana

3 kredit

kutatásmódszertan

3 kredit

kutatócsoportmunka/kutatási- és tudományszervezési készségfejlesztés

minimum 3 kredit

témavezetői konzultáció

3 kredit

Összesen

28 kredit

I. évesek számára vizsga tétele a tavaszi félév végén az SPSS-kurzusok és a Bevezetés a társadalomtudományi kutatásokba kurzus anyagaiból.

A félévzárás feltétele II. és III. évesek esetében: minimum 27 kredit. Ebből kötelezően előírt:

főkollégium                                4 kredit

választható tanegység      min.     1 kredit

kutatási szeminárium                   6 kredit

témavezetői konzultáció               3 kredit

kutatásmódszertan                     3 kredit

szakirodalmi feldolgozás             min.     6 kredit

(4 kredit/kötelező tanegység, 2 kredit/választható tanegység)

 

 

A kreditszerzés feltétele

Egy kredit megszerzéséhez a jelölt 14 kontaktórán (előadás, szeminárium, konzultáció stb.) vesz részt, dolgozatot készít a szakirodalmi feldolgozás keretében (mintegy 20 oldal terjedelemben), a kollégiumot vezető oktatóval írásban értékelteti (1-5 osztályzatokkal), és a programtanácshoz benyújtja. Korábban más célra készített dolgozat (publikáció) beszámítása a kiválasztott kollégium vezetőjének jóváhagyásával kérhető. Ameddig érvényes hazai, illetve nemzetközi kredit-transzfer a doktori programok között nem jön létre, a kreditszerzésnek ugyanezek a feltételei érvényesek más (hazai, illetve külföldi) doktori programokból választott kollégiumok esetében is.


Konferencia: minden félévben egy nívós magyar (3 kredit) és egy idegen nyelvű konferencia (elsőéveseknek 5 kredit, II. és III. éveseknek 6 kredit) számolható el

Publikáció: minden félévben egy nívós magyar (3 kredit) és egy idegen nyelvű (elsőéveseknek 5 kredit, II. és III. éveseknek 6 kredit) publikáció számolható el.[3]

Tudományszervezés: egy kutatás egy féléves adminisztrálása a kutatásvezető igazolásával: 3 kredit

Oktatási tevékenység: 2 kredit (ösztöndíjas hallgatóknak)

 

 

Órarend[4]™

Keddenként:

10.00-11.30. CHERD kutatási szeminárium (Pusztai Gabriella) (2/4. terem)

14.00-15.30. Szakirodalmi szeminárium (Kozma Tamás és Pusztai Gabriella) (209-es szoba)

 

Szerdánként[5]:

08:00-10:00 témavezetői konzultáció megbeszélés szerint

10.00-11.30. Kutatási szeminárium (Pusztai Gabriella) (7-es terem)

12.00-14.00. Doktori események, témavezetői konzultáció és/vagy szabadon választható kurzusok megbeszélés szerint

14.00-07.00. Főkollégiumi/Módszertani órák (7-es terem), a heti beosztást lásd lentebb

17:00-19:00 témavezetői konzultáció megbeszélés szerint

 

 A főkollégiumok és kutatásmódszertani kurzusok beosztása havi bontásban (14:00-tól, fsz. 7.)

Március

01. Sergiu Baltatescu

08. Könyvbemutató: Értékteremtő testnevelés, szerk: Kovács Klára

15. Nemzeti Ünnep

22. Módszertan: Híves Tamás/ Oktatáskutatás módszertana – Polónyi István

29. Neveléselméletek – Brezsnyánszky László

 

Április

05. Neveléselméletek – Fenyő Imre

12. Veroszta Zsuzsanna

19. Módszertan: Híves Tamás/ Oktatáskutatás módszertana – Polónyi István

26. Neveléselméletek – Kormos József

 

Május

03. Az oktatás társadalomelémélete – Fónai Mihály

10. Módszertan - Teperics Károly/ Oktatáskutatás módszertana – Polónyi István

17. Az oktatás társadalomelémélete – Huszti Éva

24. Az oktatás társadalomelémélete – Török Balázs

 

Kutatásmódszertan: SPSS-kurzus (I. évf.) – Dr. habil Fényes Hajnalka (DE) Saját laptop használata javasolt. Április 22. és 29. (szombat) 9:00-13:00

Angol összehasonlító pedagógia — Prof. Dr. Kozma Tamás, (DE)

Német összehasonlító pedagógia — Prof. Dr. Brezsnyánszky László, Dr. habil. Rébay Magdolna (DE) Szerdánként három alkalommal (havonta egyszer közös megegyezés alapján) 12 és 14 óra között.

Francia összehasonlító pedagógia – Prof. Dr. Szabó László Tamás (DE) (egyéni megbeszélés szerint)

Szabadon választható kurzusok: A szabadon választható kurzusok időpontja rend szerint a szerda 12 és 14 óra közötti sáv. A tárgyfelvételt követően, ha kialakult egy-egy szabadon választható kurzusra feliratkozó doktoranduszok névsora, egyéni megbeszélés szerinti időpontokban tartják a szabadon választható kurzusokat. Ahol van már végleges időpont, az a kurzusleírásnál megtalálható.

 

Kutatási szeminárium doktorjelölteknek és abszolvált doktoranduszoknak— Prof. Dr. Kozma Tamás (DE): március 8., április 5., május 3., szerda 10:00-11:30 (205-ös tanszéki könyvtár

Kutatási szeminárium felvételizőknek— Prof. Dr. Polónyi István (DE): március 22., április 12, április 19. szerda 10:00-11:30 (205-ös tanszéki könyvtár)

 

 

Tematikák

 

Főkollégiumok

 

Az oktatás társadalomelmélete főkollégium

május 3, május 17, május 24.

Oktató: Fónai Mihály CSc habil. (DE) – Török Balázs PhD (OFI) – Huszti Éva PhD (DE)

 

Fónai Mihály: A társadalmi struktúra és az oktatás összefüggései

A kurzus célja: A „társadalmi struktúra és az oktatás összefüggései” témakör az 1960-as évektől kibontakozó vitákat foglalja össze, melyek központi kérdése, hogy az oktatás mennyiben termeli újra a társadalmi egyenlőtlenségeket, illetve mennyire képes azokat csökkenteni, és hozzájárulni a társadalmi mobilitás folyamataihoz. E vitában az egyik, markáns álláspont szerint az oktatási rendszer a fennálló egyenlőtlenségek fenntartásának és újratermelésének az eszköze, jelentős legitimációs szerepet is betöltve (lásd Bourdieu munkásságát). A másik, markáns állítás, nem tagadva az oktatási rendszernek a struktúra újratermelésében játszott szerepét, arra hívja fel a figyelmet, hogy az oktatási rendszer képes az egyenlőtlenségek csökkentésére, és hozzájárul a társadalmi mobilitáshoz is. Ennek egyik irányzatát a társadalmi tőke elméletek foglalták össze, különösen a kilencvenes években. A felsőoktatásnak a mobilitásban játszott szerepét illetően pedig az esélyek kiegyenlítődésére helyeződött a hangsúly, pl. Treiman modelljében.

Irodalom:

·         Bourdieu, Pierre 1978. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése. Budapest: Gondolat

·         Bourdieu, Pierre 1988 Homo Academicus. Stanford: Stanford University Press

·         Ladányi János  1994  Rétegződés és szelekció a felsőoktatásban. Budapest: Educatio

·         Dronkers, Jaap 2010. Quality and Inequality of Education. Cross-National Perspectives. New York: Springer

·         Andorka R., Hradil, S. Peschar J. 1995. Társadalmi rétegződés. Budapest: Aula

·         Fényes Hajnalka – Róbert Péter (2006) (szerk.): Iskola és mobilitás. Debrecen: Debreceni Egyetem

·         Róbert Péter szerk. 1998. A társadalmi mobilitás: hagyományos és új megközelítések. Budapest: Új Mandátum

 

Török Balázs: A nevelés és oktatás értelmezései a társadalomelméleti paradigmákban

Az előadás célja a nevelés és az oktatás bemutatása különféle társadalomelméleti paradigmák megismerési eljárásainak felhasználásával. A tantárgy utalásszerűen megismertet a múlt tanítási/oktatási koncepcióival, majd vázolja a klasszikus társadalomelméletekhez kapcsolódó oktatásképet. A jelenkorra vonatkozó érvényességgel az oktatást többek között a funkcionalista-rendszerelméleti paradigmában, racionális cselekvés koncepciókban, a realista társadalomteóriában és a szimbolikus interakcionizmus fogalom és értékvilágában tükrözteti.

 Kötelező szakirodalom:

·         Archer, Margaret S. (2004): Social Integration, System Integration and Global Governance. In Pontifical Academy of Social Sciences, Acta 9.

·         Mundy, Karen; Ghali, Mona (2009): International and Transnational Policy Actors in Education. In Gary Sykes, Barbara L. Schneider, David Nathan Plank, Timothy G. Ford (Eds.): Handbook of education policy research. New York, [Washington, D.C.]: Routledge; American Educational Research Association.

·         Qvortrup, Lars (2005): Society’s Educational System - An introduction to Niklas Luhmann’s pedagogical theory. In Seminar.net - International journal of media, technology and lifelong learning 1.

·         Saha, Lawrence J.; Zubrzycki, J. (1997): Classical Sociological Theories of Education. In: Lawrence J. Saha (Ed.): International encyclopedia of the sociology of education. 1st ed. Oxford, New York: Pergamon (Resources in education (Oxford, England)).

·         Stichweh, Rudolf (2015): Systems Theoretical Perspectives on Higher Education Policy and Governance. In Jeroen Huisman, Harry de Boer, David D. Dill (Eds.): The Palgrave international handbook of higher education policy and governance. Houndmills Basingstoke Hampshire, New York NY: Palgrave Macmillan.

·         Turner, J. H.; Mitchell, D. E. (1997): Contemporary Sociological Theories of Education. In:  Lawrence J. Saha (Ed.): International encyclopedia of the sociology of education. 1st ed. Oxford, New York: Pergamon (Resources in education (Oxford, England)).

·         Vanderstraeten, Raf (2004): Education and Society: a Plea for a Historicised Approach. In Journal of Philosophy of Education 38 (2), checked on 2/18/2016

 Ajánlott szakirodalom:

·         Török, Balázs (szerk.) (2015): Oktatáspolitikai modellek és elemzések. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

·         Brunczel, Balázs (2010): Modernitás illúziók nélkül: Niklas Luhmann társadalom- és politikaelmélete. Budapest: L'Harmattan.

·         Scott, John (szerk.) (2011): Conceptualising the Social World. Cambridge: Cambridge University Press.

·         Luhmann, Niklas (1990): Essays on self-reference. New York: Columbia Univ. Press.

 

Huszti Éva: A személyes kapcsolathálózat szerepe a társadalmi integrációban

A kurzus célja, hogy hozzájáruljon a nevelés/oktatásban központi szerepet játszó kapcsolathálózatok elméleti hátterének megismeréséhez, továbbá, hogy megismertesse a hallgatókat a nemzetközi és hazai személyes kapcsolathálózattal foglalkozó kutatások fontosabb eredményeivel. A mai modern társadalmakban mind a társadalmi, mind a kapcsolati tőke jelentős szerepet játszik az emberek mindennapjaiban. A társadalmi tőke Bourdieu szerint olyan erőforrás, mely egy adott csoporthoz való tartozáson alapul. A kapcsolati tőke hiánya társadalmi elszigetelődést, izolációt, marginalizációt eredményezhet, csökkenti a társadalmi integráció esélyét. A kapcsolatokra irányuló vizsgálatok legnagyobb folyománya, hogy feloldja az izolált személyek vizsgálatának dilemmáját, hiszen az egyént kapcsolataiba ágyazva veszi figyelembe, nem „metszi ki” a társadalomból.

 Ajánlott irodalom

·         Albert Fruzsina - Dávid Beáta (1994): Magyarországon tanuló külföldi diákok kapcsolathálózati jellemzői. Szociológiai Szemle, 3. szám p.81-91.

·         Angelusz Róbert - Tardos Róbert (1991): Társadalmak rejtett hálózata. Budapest, Magyar Közvéleménykutató Intézet.

·         Brandes, U., Lerner, J., Lubbers, M. J., McCarty, C., Molina, J. L. & Nagel, U. (2010) Recognizing modes of acculturation in personal networks of migrants. Procedia Social and Behavioral Sciences, 4, 4–13.

·         Feld, S. L. - Suitor, J. L. – Hoegh, J.G. (2007): Describing Changes in Personal Networks over Time. Field Methods, 19. p. 218-236.

·         Fischer C. (1982a): To Dwell Among Friends. Berkeley: University Of California Press.

·         Fischer C. (1982b): What Do We Mean by ’Friend’? An Inductive Study. Social Network, 3. p. 287-306

·         Fu, Yang-chih (2005): Measuring personal networks with daily contacts: a single-item survey question and the contact diary. Social Networks 27. p. 169-186.

·         Fu, Yang-chih (2007): Contact Diaries: Building Archives of Actual and Comprehensive Personal Networks. Field Methods, 19. p. 194-217.

·         Granovetter, M.S. (1973): The Strength Of Weak Ties. American Journal Of Sociology, Volume 78, Issue 6. P. 1360-1380.

·         Granovetter, M.S. (1985). Economic Action and Social Structure. The Problem of Embeddedness. American Journal of Sociology, 89. p. 485-510.

·         Huszti É. (2015): Megismer-hetem. A személyes kapcsolathálózat feltárásának új formája: kapcsolati napló. Debreceni Egyetemi Kiadó.

·         Lin, N. (2001): Social Capital. Cambridge: Cambridge University Press.

·         Lin, N.-Fu, Y-C., Chen C-j. (2008): Structuring Social Capital: Social, Cultural and Institutional Dimensions. Paper presented at the International Conference on Social Capital, May, 28, 2008 at the Academia Sinica, Taiwan.

·         Lin, N. (2008) A network theory of social capital. In: Castiglione, D., van Deth, J. W. & Wolleb, G. (szerk.) The Handbook of Social Capital. Oxford: Oxford University Press. 50–69.

 

 

Neveléselméletek főkollégium

Március 29, április 5, április 26.

Oktatók: Brezsnyánszky László PhD habil. – Fenyő Imre PhD – Kormos József PhD habil (PPKE)

 Brezsnyánszky László: A reformpedagógia eszmetörténeti alapjai és korszakai

Az előadás célja, hogy bemutassa a 19/20. század fordulóján kialakult, reformpedagógiai mozgalomnak nevezett időszakot, amely jelentős szemléleti és gyakorlati pedagógiai változásokat eredményezett a nevelés- és iskolázás világában. A sokszínű törekvések középpontjában a gyermekről, a gyermekkorról szóló gondolkodás megújulása állt: „vom Kinde aus”, amely szellemében átfogalmazódott a nevelés értelmezése, a nevelésben, oktatásban résztvevők szerepe és viszonyrendszere, a folyamat tartalmának és környezetének összetétele. A változási trendeket követve tekintjük át a reformpedagógia fő korszakait jellemző pedagógiai eszméket és a megvalósult gyakorlat emblematikus példáit.

Irodalom:

• Alternatív oktatás. Educatio, 2004. tavasz, XIII. évf. 1. sz.

• Carlgren, Franz (1999): Szabadságra nevelés. Rudolf Steiner pedagógiája. PTMI Központ, Pilisborosjenő

• Claparede, Eduard (1974): A funkcionális nevelés. Pedagógiai Források, Tankönyvkiadó, Bp.

• Flitner, Andreas (1992): Reform der Erziehung. Piper, München, Zürich

• Freinet, Celestin (1982): A Modern Iskola technikája. Pedagógiai Források, Tankönyvkiadó, Bp.

• Huszadik századi iskolaalternatívák. Szöveggyűjtemény. Kossuth Egyetemi Kiadó, 2002.

• Key, Ellen (1976): A gyermek évszázada. Pedagógiai Források, Tankönyvkiadó, Bp.

• Mikonya György (2003): Kiút vagy tévút? Reformpedagógiai újítások a német internátusi nevelésben. Eötvös József Könyvkiadó, Bp.

• Montessori Maria (1978): Az ember nevelése. Pedagógiai Források, Tankönyvkiadó, Bp.

• Németh András (1993): A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

• Németh András/Skiera, Ehrenhard (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Bp.

• Oelkers, Jürgen (1989): Reformpädagogik. Eine kritische Dogmeneschichte. Juventa Verlag, Weinheim, München

• Postman, Neil (2000): Das Verschwinden der Kindheit. (The Disappearance of Childhoot) Fischer, Frankfurt am Main.

• Petersen, Peter (1998): A Kis Jena-Plan. Osiris, Bp.

• Pukánszky Béla (2001): A gyermekkor története. Műszaki Könyvkiadó, Bp.

• Steiner, Rudolf (1992): A gyermek nevelése szellemtudományi szempontból. Jáspis, Bp.

 

Fenyő Imre: Kortárs nevelésfilozófiai áramlatok

Az előadás során áttekintjük a huszadik század második felében uralkodóvá váló, és napjainkig erős hatással bíró nevelésfilozófiai áramlatokat. Mindenekelőtt megismerkedünk a pragmatizmus Richard Rorty nevéhez kapcsolódó hullámával, illetve a kritikai pedagógia európai kísérleteivel. Bemutatjuk a huszadik században népszerűvé váló filozófiai iskolák hatását a pedagógiai gyakorlatra (pl. egzisztencializmus), illetve a filozófiai megismerési módszerek hatását a neveléstudományi kutatásra (fenomenológia, hermeneutika).

Irodalom:

·         Antonia Darder, Marta Baltodano, Rodolfo D. Torres (eds.) (2003): The Critical Pedagogy Reader (London, Routledge Farmer)

·         Axel Honneth (1997): Elismerés és megvetés (Jelenkor, Pécs)

·         Boros János (1998):Pragmatikus filozófia (Jelenkor, Pécs)

·         Richard Rorty (1994): Esetlegesség, irónia és szolidaritás (Jelenkor, Pécs)

·         Richard Rorty (1997): Heideggerről és másokról (Jelenkor, Pécs)

·         Richard Rorty (2007): Filozófia és társadalmi remény (L’Harmattan Kiadó – Magyar Filozófiai Társaság, 2007)

·         Weiss János (1997): A Frankfurti Iskola (Áron Kiadó, Budapest)

 Kormos József: Antropológia, metafizika és etika a modern konzervatív nevelési koncepciókban

A pedagógiában általában a klasszikus filozófiai tudományokra építő irányzatokat nevezhetjük konzervatívnak. Természetesen ezek – a klasszikus filozófiai tudományok modern eredményeit felhasználva – lehetnek korszerűek is. A nevelés elmélete és gyakorlata számára is fontos a nevelés okának, lényegének és céljának a megfogalmazása. Ehhez kiindulásként alkalmas lehet a filozófia három résztudománya az antropológia, a metafizika és az etika. Az előadás Edith Stein munkásságán keresztül mutatja be egy filozófiai alapokra építő nevelési koncepció lehetőségét.

Ajánlott irodalom:

·         Baseheart, Mary Catherine S.C.N. 1997. Person int he World. Introduction to the Philosophy of Edith Stein. Dordrecht, Boston, London, Kluwer Academic Publishers.

·         Hanna-Barbara Gerl-Falkovitz 2015. Unerbittliches Licht: Versuche zur Philosophie und Mystik Edith Steins. Dresden, Text & Dialog.

·         Kormos József 2010. Erkenntnis – Glaube – Pädagogik. Edith Stein gondolataihoz kapcsolódó tanulmányok. Budapest, MASZTT.

·         Kormos József 2012. Nevelésfilozófia. Piliscsaba, PPKE BTK.

·         Reifenrath, Bruno H. 1985. Erziehung im Lichte des Ewigen. Die Pädagogik Edith Steins. Frankfurt am Main, Berlin, München, Diesterweg.

·         Stein, Edith 2001. Bildung und Entfaltung der Individualität. Freiburg, Basel, Wien, Herder. (Gesamtausgabe 16. Schriften zur Anthropologie und Pädagogik)

 

Speciálkollégiumok

Angol összehasonlító pedagógia

március 8, 22, április 5, 19, május 3, 17.

Oktató: Kozma Tamás D.Sc. habil. (DE)

Comparative Education (English)

Aims: The course aims to

- introduce students into the main literary sources on the field of educational studies;

- familiarize students with the core concepts of studies of education in the international scene (mostly British and American);

- help the students get prepared for giving a presentation on an international conference in English;

- offer an intellectual forum for discussions and argumentations for future researchers and experts.

 Course Description: This set of course has been designed to offer a comprehensive approach to the complexities of educational studies on the international stage. During the semester our aim is not only to give students an opportunity to extend their vocabulary in English but also to encourage them to participate in discussions, thus increasing their confidence in using the language in a professional context, e.g. a conference.

 Requirements

- a seminar paper on a discussed topic (i.e. contribution to the English version of the CHERD homepage)

- a short presentation on the methods used and difficulties that occurred during the work

- active participation in group discussions

 

 

Német összehasonlító pedagógia

Oktatók: Brezsnyánszky László PhD. habil., Rébay Magdolna PhD. habil. (DE)

Célkitűzések: A neveléstudomány német nyelvű szakszókincsének és nyelvezetének megismerése, gyakorlása szakirodalmi kiadványok szövegének feldolgozása alapján.

Követelmények

I. évesek: A megadott vagy választott – doktori témájához kapcsolódó – forrás(ok)ból a doktori hallgatók fordítást készítenek (min. 30 ezer karakter terjedelemben). A disszertáció témájához kapcsolódó német nyelvű szakirodalmat (tanulmány, könyvfejezet, könyv) a hallgatók „szemlézik”, magyar nyelven tömörítik és önálló szakirodalmi kutatásaik eredményeinek felhasználásával értelmezik (min. 30 ezer karakter terjedelemben).

II–III. évesek: A fentieken túl lehetőségük van az egyik konzultáció alkalmával 20 perces, német nyelvű, konferencia-elődás megtartására saját (!) kutatási témájukban.

Konzultációk ideje: Szerdánként három alkalommal (havonta egyszer közös megegyezés alapján) 12 és 14 óra között.

 

 

Szabadon választható kurzusok

Kutatócsoport-munka

 

A hallgatói lemorzsolódás és felsőoktatási szelekció kutatási kérdései

Oktató: Szemerszki Marianna PhD (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) – Veroszta Zsuzsanna PhD (KSH, OH)

A felsőoktatásban komoly problémát jelent a hallgatók lemorzsolódása, az, hogy sokan végzettség nélkül hagyják el a rendszert. Így van ez még akkor is, ha a végzettséget nem a diplomával, hanem az abszolutórium megszerzésével mérjük, és az adott szak képzési és kimeneti követelményében rögzített képzési időtől is eltekintünk. A lemorzsolódás jelensége nemzetközi szinten is megfigyelhető, bár országonként igen eltérő mértékben. A végzési arányok 50-85% körüliek, ha az időbeli túlfutást megengedjük, de jóval alacsonyabbak, ha az adott szak elvégzéséhez elméletileg szükséges időt tekintjük (EAG, 2016). A lemorzsolódás értelmezhető egyéni, intézményi és nemzeti szinten egyaránt, amelyek megkülönböztetése nem csupán a jelenség vizsgálata szempontjából fontos, hanem az okok beazonosítása érdekében. Az sem mindegy, hogy a keresztmetszeti módszert vagy a valódi kohorsz-módszert használjuk a lemorzsolódás számításához, mely utóbbira a nagy statisztikai adatgyűjtő rendszerek már sok országban lehetőséget adnak.  A hazánkban működő felsőoktatási információs rendszer (FIR) valamennyi hallgató részletes, felsőoktatási tanulmányokkal kapcsolatos adatait tartalmazza, így lehetőséget nyújt olyan elemzések elvégzésére, amelyek révén képet kaphatunk a felsőoktatási rendszeren belüli tanulási utak sajátosságairól éppúgy, mint az esetleges megtorpanásokról, vagy a végleges lemorzsolódásról. Az adatbázis egyéni háttérinformációkat is tartalmaz, amelyek segítségével árnyaltabb elemzésre nyílik mód, segítségükkel azonosíthatók lehetnek a lemorzsolódás szempontjából veszélyeztetett hallgatói csoportok.

Ajánlott szakirodalom

·         Alverio, R. 2010. Institutional Factors and Students Retention. Bloomington: IUniverse

·         Education at a Glance, 2016. OECD. Indicator A9. How many students complete tertiary education? Figure A9.1http://www.oecd.org/education/skills-beyond-school/education-at-a-glance-2016-indicators.htm

·         Lukács Fruzsina − Sebő Tamás (2015): Az egyetemi lemorzsolódás kérdőíves vizsgálata. Iskolakultúra 2015/10. sz. pp. 78-86.

·         Pervin, A. Reik, L.E. & Dalrymple W. (eds.) 1996. The college dropout and the utilization of talent.  Princeton: Princeton University Press.

·         Tinto, Vincent 2004. Student retention and graduation: Facing the truth, living with the consequences. Washington: The Pell Institute for the Study of Opportunity in Higher Education

 

A magyar tudomány a tudománymetria tükrében

Oktató: Polónyi István, DSc

 A phd kurzus célja részint a tudománymetriai elemzések alapvető irodalmának, forrásainak és módszereinek megismerése részint a hazai tudomány teljesítményének ezekkel a módszerekkel történő nemzetközi összehasonlítása.

Vizsgakövetelmény: 15-20 oldalas esszé

Ajánlott irodalom

 

A magyar közgazdászok tudományos hatásának és produkciójának mérése 1969-2004 előzetes adatok 2004 november 16                 http://www.wargo.hu/kutatasok/letoltes/kozgazdaszok_2004_041116.pdf

A magyar neveléstudomány tudományos aktivitásának felmérése empirikus eszközökkel Kutatási zárótanulmány Wargo Közgazdasági Elemző - és Piackutató Intézet Budapest, 2008. május http://www.wargo.hu/kutatasok/letoltes/pedagogia_2008_tanulmany_080517.pdf

Biró Zsuzsanna Hanna (2009): A magyar neveléstudományi kommunikáció jellemzői (1997–2006). Összehasonlító tudományszociológiai elemzés, avagy kísérlet egy nemzetközi kutatás adaptációjára. Magyar pedagógia, 1. 49–76 http://www.magyarpedagogia.hu/document/Biro_MP1091.pdf

Braun Tibor - Glänzel Wolfgang - Némethné Kovács Éva - Pereszteginé Szabadi Zsuzsa : MAGYARORSZÁG HELYZETE A ERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPKUTATÁS VILÁGÁBAN - TUDOMÁNYMETRIAI TÁJKÉP A MÁSODIK ÉVEZRED VÉGÉN Magyar Tudomány 2002/7 http://www.matud.iif.hu/02jul/braun.html

Csaba László – Szentes Tamás – Zalai Ernő (2014): Tudományos- a tudományos mérés? Megjegyzések a tudománymetria, az impaktfaktor és az MTMT használatához Magyar Tudomány 2014/4

Csapó Benő (2015a): A tanárképzés és az oktatás fejlesztésnek tudományos háttere http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/a_tanarkepzes_es_oktatas_fejlesztesenek_tudomanyos_hattere.pdf  (letöltés 2015 december)

Csapó Benő (2015b):A kutatásalapú tanárképzés: nemzetközi tendenciák és magyarországi lehetőségek Iskolakultúra 2015/11

Glänzel, Wolfgang (2009): A TUDOMÁNYMETRIA HÉT MÍTOSZA – KÖLTÉSZET ÉS VALÓSÁG Magyar Tudomány 2009/9 http://www.matud.iif.hu/09aug/09.htm

Kollár István (2012): Az MTMT-adatbázisról és hatékony feltöltéséről. Hozzászólás Scheuring István cikkéhez. Magyar Tudomány. 11

Közgazdászok_2002_03010 http://www.wargo.hu/kutatasok/kozgazdaszok_2002.html#minta valamint http://www.wargo.hu/kutatasok/letoltes/kozgazdaszok_2002_030106.pdf

Nagy Gyula: Tudománymetria és neveléstudomány Iskolakultúra 2016/2 http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2016/02/04.pdf

Németh András - Biro Zsuzsanna Hanna - Garai Imre (szerk.) (2016): Neveléstudomány és tudományos elit a 20. század második felében Gondolat Kiadó

Polónyi István: (2016): A neveléstudomány helyzetéről Iskolakultúra 2016/4.

Sasvári Péter - Nemeslaki András (2017): Tudományos folyóiratok méltányos rangsorolása az MTA Gazdasági és Jogi Osztályában: Tudomány-konstruktivizmus az adatokon keresztül Magyar Tudomány. 1.

Scheuring István (2012): Kinek van szüksége az MTMT-adatbázisra? Magyar Tudomány. 8

Tudománypolitikai Stratégia (2014-2020) (Társadalmi partnerségre szánt vitaanyag) http://2010-2014.kormany.hu/download/2/4f/f0000/2013%2009%2012%20Tudomanypolitikai%20Strategia%20honlapra.pdf

Kutatás fejlesztés 2008 http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut08.pdf

Kutatás fejlesztés 2009 http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut09.pdf

Kutatás fejlesztés 2010 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut10.pdf

Kutatás fejlesztés 2011 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut11.pdf

Kutatás fejlesztés 2012 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut12.pdf

Kutatás fejlesztés 2013 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut13.pdf

Kutatás fejlesztés 2014 Statisztikai tükör  2015/71 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut14.pdf

Kutatás fejlesztés 2015 Statisztikai tükör 2016 október https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut15.pdf

 Scopus adatbázis http://www.scimagojr.com/

http://databank.worldbank.org/data/reports.aspx?source=2&country=&series=IP.PAT.RESD&period=

 

A társadalmi tér és a közösségi tanulás

Oktató: Kozma Tamás D.Sc. habil. – Márkus Edina PhD.

Cél, indoklás: A Tanuló régiók Magyarországon - LeaRn kutatást folytatva, annak eredményeit felhasználva új vizsgálatokba kapcsolódhatnak be a kurzus résztvevői. A hallgatók a kutatás céljához és résztémáihoz kapcsolódóan tanulmányokat készíthetnek. Vizsgálható a nem formális tanulás (különböző jellegű felnőttképzési tevékenységek), a kulturális tanulás (akár a média, a sport, a zene szemszögéből), a közösségi tanulás (civil hálózatok, partnerségek, intézményi-civil együttműködések stb.) és természetesen a tanulás szektorközi együttműködései, hálózatosodása is. A tanulmányokat lektorálást követően magyar vagy angol nyelven megjelentetjük, ezzel segítjük a kurzus hallgatóinak publikációs tevékenységét.

Előzmények: A LeaRn projekt keretében arra vállalkoztunk, hogy kutatási szempontból vizsgáljuk meg egy adott területi és társadalmi egység azon gazdasági, politikai és kulturális tényezőit, amelyek hozzájárulnak egy tanuló régió (LR) kialakulásához. Olyan térképet igyekeztünk előállítani, amely a kutató által elérhető “hivatalos” statisztikák (esetünkben a 2011-es népszámlálás) alapján, azt sokszorosan kiegészítve, értelmezve és átértelmezve azt mutatja meg, hogy a Magyarországon folyó tanulási tevékenységek alapján miként jellemezhetőek az ország egyes térségei. A tanuló régiót és a tanulási közösségeket részben statisztikai, részben pedig terepen végzett kutatás segítségével vizsgáltuk. Az eredmények alapján jellemeztük a „tanuló közösségek” sajátosságait. Ezzel együtt a „tanuló közösségek” és a „tanuló régió” viszonyrendszerét is értelmeztük.

 Ajánlott irodalom

A kutatás eredményei összefoglaló magyar nyelvű kötet Kozma Tamás et al. (2015): Tanuló régiók Magyarországon. Debrecen, Debreceni Egyetem Felsőoktatási K&F Központ CHERD-Hungary Elérhetőség: http://mek.oszk.hu/14100/14182/14182.pdf

 Angol nyelvű absztrakt kötet Tamás Kozma et al. (2015): Learning Regions in Hungary: From Theories to Realities Abstracts. Debrecen, University of Debrecen Center for Higher Education Research and Development Hungary Elérhetőség: https://www.researchgate.net/publication/295531950_Learning_Regions_in_Hungary_Summary_of_the_research_findings

 Angol nyelvű kötet Tamás Kozma et al. (2016): Learning Regions in Hungary: From Theories to Realities, Brno, Tribun EU Elérhetőség: http://mek.oszk.hu/16100/16145/16145.pdf

 Tanuló régiók Magyarországon  http://hirek.unideb.hu/hu/hir/20161104_tanuloregiok-magyarorszagon

 A tanulás és művelődés aspektusai http://hirek.unideb.hu/hu/hir/20161109_tanulas-es-muvelodes-aspektusai

 A kurzus ütemterve:

2017. 02. 28. 14.00-17.00 Társadalmi tér és közösségi tanulás – Műhelymunka – Debrecen, DAB Székház – Holló László terem

 2017. 04.04. 14.00-17.00 Mezővárosok és közösségi tanulás – Műhelymunka, könyvbemutató – Debrecen, DAB Székház – Holló László terem

 2017. 05. 25-26. Regionális kutatások és közösségi tanulás – Felnőttkori és közösségi tanulás Szakosztály által szervezett Szimpózium – Budapest, ELTE, HUCER Konferencia

 

 

A természettudományok oktatásának kutatása

Oktató: Mónus Ferenc, PhD 

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.  

A természettudományok gyors fejlődésének következtében a természettudományok oktatásának módszertana is folyamatos fejlődésen megy keresztül. A természettudományok oktatásával és tanulásával fogalakozó tudományos kutatásokat tekintjük át a tantárgy keretében, ebben részben egy tudományos igénnyel megszerkesztett, két kötetes nemzetközi enciklopédia fejezeteit hívjuk segítségül. A tantárgy célja a természettudományok oktatásának kutatásába való bevezetés, a természettudományi oktatás-kutatás főbb módszereinek és eddigi alapvető eredményeinek megismertetése. Megismerkedünk a természettudományok oktatástörténetét feldolgozó kutatásokkal valamint a természettudományok oktatóinak és tanulóinak attitűdjeivel és motivációival foglalkozó kutatások eredményeivel, kutatásmódszertanával és szemléletmódjával.

Témakörök

1. Természettudományi kutatások és a természettudományi oktatás kutatása.

2. A természettudományok oktatásának történetével és a környezeti nevelés oktatáspolitikájának kutatása

3. Attitűdök és motivációk kutatása a természettudományok elsajátításában. 

4. A természettudományok oktatóinak attitűdjeivel és vélekedésével foglalkozó kutatások.

5. A természettudományok oktatóinak tudására irányuló kutatások.

6. Az interdiszciplináris tudományok tanítására irányuló kutatások.

7. A környezeti neveléssel, környezettudatosságra való neveléssel foglalkozó kutatások.

8. Globalizáció egyénre gyakorolt hatásaira, ill. az egyéni felelősségvállalás tanulmányozására irányuló kutatások.

9. Az egészségtudatosság és a környezettudatosságra irányuló kutatások.

10. Köz- és felsőoktatási intézmények fenntarthatóságra való nevelésben betöltött szerepére vonatkozó kutatások.

11. Kutatásmódszertan és szemléleti megközelítésmódok a kvantitatív természettudományi oktatás-kutatásban.

12. Egyéni kutatási feladatok megbeszélése.

Ajánlott irodalom:

·         Abell S.K., Lederman N.G. eds. Handbook on research of science education. 2010. Routledge. Vol. I., Vol. II.

·         Attitudinal and motivational constructs in science learning Vol.I. p. 75

·         Interdisciplinary science teaching Vol.I. p.537

·         Environmental education Vol.I. p.689

·         Science teachers attitudes and beliefs Vol.I. p.1067

·         Research on science teacher knowledge Vol.I. p.1105

·         Quantitative research design and aproaches Vol.II. Section 1/2.

 

A testkultúra és a társadalmi szemléletváltás eszközei Közép-Európába

Oktató: Nagy Ágoston PhD (DE)

 

Cél: Nemzetközi összehasonlítást tenni a testkultúrával, a testneveléssel és sporttal kapcsolatos értékek, trendek, módszerek és szokások vizsgálatával. A visegrádi országok hasonló oktatási rendszerben és történelmi hagyományok alapján alakították ki a sportolás szerkezetét, mely alapjaiban különbözik az angolszász-típusú modellektől. A testnevelő tanárok szerepe és tevékenységük, a testnevelés cél-, és követelményrendszere, azok jelentősége jól jellemezheti az egészségtudatos oktatási szemléletet. Képet kaphatunk a közoktatásban és az egyetemeken szereplő diákok, testnevelők sportolási szokásairól és értékrendszeréről.

 Módszer: A kurzus a fentiek mellett tárgyalja az empirikus adatfelvételek néhány fontosabb elemzési sajátosságát és lehetőségét is a konkrét kutatás segítségével.

 Ajánlott irodalom:

• Bailey, Richard (2005): Evaulating the Relationship between Physical Education, Sport and Social Inclusion. Educational Review (57) 1. 71-90 pp.

• Bíróné Nagy Edit (1983): Sportpedagógia (Sports education theory). Budapest: Dialóg Campus Kiadó.

• Elbert Gábor (2010): Testnevelés és európai kulcskompetenciák a közoktatásban. (Physical education and European key competences in public education) Magyar Sporttudományi Szemle 11, 41, 10-13.

• Földesi Szabó Gyöngyi (2008): Sportfogyasztás, mint a kulturális fogyasztás válfaja. In Földesiné Szabó Gyöngyi, Gál Andrea és Dóczi Tamás (szerk.): Társadalmi riport a sportról. Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest

• Gombocz János (2008): Sportolók nevelése. A pedagógia és a sportpedagógia alapkérdései. ÖTM, Budapest

• Hamar Pál – Versics Anikó – Adorjánné Olajos Andrea – Karsai István (2012): 11-18 éves magyar és erdélyi tanulók iskolai testnevelés kötődés vizsgálatának összehasonlító elemzése c. tanulmányról. (Study of commitment of 11-18 year-old Hungarian and Transylvanian students to physical education and the comparative study thereof) Magyar Sporttudományi Szemle 13 (51), 10 - 15.

• Kovács Klára (2012): The role and importance of the sport in the students’ lives at the University of Debrecen. Hungarian Educational Research Journal (2) 1. http://herj.hu/2012/03/kovacs-klara-a-sport-helye-es-szerepe-a-debreceni-egyetemistak-eleteben/.

• Mikulán Rita (2013): Az iskolai testnevelés szerepe és jelentősége az egészségfejlesztésben. (Role and significance of the physical education in school regarding improvement of health) Új Pedagógiai Szemle 63 (7-8), 48 - 69.

• Nagy Ágoston (2010): A sportmenedzselés és szervezés fejlesztési lehetőségei a Debreceni Egyetemen.  Doktori értekezés. Debreceni

• Pikó Bettina és Keresztes Noémi (2007): Sport, lélek, egészség. Budapest, Akadémiai Kiadó

• Perényi Szilvia (2011): Sportolási szokások — Sportolási esélyek és változástrendek. In Bauer Béla és Szabó Andrea (szerk.): Arctalan (?) nemzedék. Ifjúság 2000-2010. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. 159-184 o.

• Pusztai Gabriella (2009): A társadalmi tőke és az iskola. (Social capital and the school) Budapest: Új Mandátum.

• Fehér Könyv a Sportról (2007): Luxembourg, Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala. ISBN 978-92-79-06558-3

• 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról

• Hajós Alfréd Terv Az egyetemi-főiskolai sport szakmai programja 2013/2020 http://www.mefs.hu/mefs/hajos-alfred-terv

 

 

A zenehallgatás pedagógiája

Oktató: Váradi Judit PhD (DE), János András PhD (LFZE)

A kutatás a 8-12 éves tanulók zenehallgatási lehetőségeit elemzi. A nemzetközi kutatás négy Közép-Európai országban (Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia) folyó kurrikuláris és extrakurrikuláris zenei nevelési gyakorlat és a tanulók zenei kultúrájának kialakulására ható tényezők vizsgálata. A tudományos érdeklődés fókuszában az iskola és a családi környezet zenei ízléskülönbségek kialakulásában játszott szerepe áll, a zenehallgatási szokásokat neveléstudományi aspektusból tekintve előtérbe kerül a zenehallgatóvá nevelés kérdése, az egyes oktatási rendszerekben milyen módszer, milyen lehetőség van a hangzó zene passzív befogadása helyett az adekvát befogadói attitűd kialakítására. A kutatás célja nemzetközi összefüggésben feltárni a különböző fenntartású iskolák zenei kurrikulumának hasonlóságait és eltéréseit, valamint annak a vizsgálata hogyan lehet a formális zenei nevelést a koncertpedagógia innovatív szemléletű eszközeivel kiegészíteni.

 Ajánlott irodalom:

·         Bernstein, L. (1974): Hangversenyek fiataloknak. Budapest: Zeneműkiadó

·         Del Grosso Dentreri, L. (1982): Response of tradition & change in music.  In: Dobbs, J. (ed.) International Music Education ISME Yearbook volume IX. Singapore: Chin Long Printing Service, 40-41.

·         Dombiné Kemény E. (1992): A zenei képességeket vizsgáló standard tesztek bemutatása, összehasonlítása és hazai alkalmazásának tapasztalata In: Czeizel Endre és Batta András (szerk.): A zenei tehetség gyökerei. Budapest: Mahler Marcell Alapítvány @ Arktisz Kiadó, 207–244.

·         Janurik M. (2009): Hogyan viszonyulnak az általános és középiskolások a zenéhez? In. Új Pedagógiai Szemle, 2009/7. 47-63.

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00134/pdf/EPA00035_uj_pedagogiai_szemle_200907_vagott.pdf

·         Harnoncourt, N. (1988): A beszédszerű zene. Utak egy új zeneértés felé. Budapest: Editio Musica.

·         Kiss H. (2013): Zenehallgatás az általános iskolában In: Iskolakultúra, 22-32. http://epa.oszk.hu/00000/00011/00175/pdf/EPA00011_iskolakultura_2013_5-6_022-032.pdf

·         Körmendy Zs. (2014): A koncertpedagógia elméletének  multidiszciplináris alapjai. In: Sokszínű pedagógiai kultúra, 233-238. http://www.irisro.org/pedagogia2014januar/0311KormendyZsolt.pdf

·         Farish M., Lesle L. Mertens G., & Stiller B. (2005): Közönség-utánpótlás a szimfonikus zenekaroknál. Das Orchester (2005) In: Zenekar XII. 25, 15-20.

·         Mertens, G. (2005): Zwischen Bildungsauftrag und Feigenblatt  In: Das Orchester 1, 136

·         Mende, A. & Neuwöhner, U. (2006): Wer hört heute klassische Musik? In: Das orchester 12.

·         Váradi J. (2010): Hogyan neveljünk értő közönséget a komolyzenének. [How to educate an audience to acquire a taste for classical music]. Academic dissertation PhD, Jyväskylä

·         Váradi J. (2013): Felmérés a kulturális rendezvények látogatottságáról, valamint a gyermekek zenei ízlésére ható tényezőkről és zenei ízlésvilágukról. In: Parlando 3, 3-21.

http://www.parlando.hu/2013/2013-3/2013-3-21-Varadi.htm

 

Anthropological, axiological and pedagogical theories in teacher education research

Oktató: Maria Szymańska PhD (Jesuit University in Cracow, Poland)

The aim of course is to deepen the students axiological conscience while designing own work, to master their critical, creative attitude to the contents they work upon and to make students get acquainted with the knowledge of building the teacher ethical approach, regardless of the level of education. The lecture will cover the ethics aspects such as methods, notion of a person with exposure of dignity mature complex personality, mature moral development covering the phases, moral judgement, mechanism of act of doing, connection with other scientific disciplines, virtues, values theory and mature teacher attitude. It will also cover the reference to the didactic methods. Furthermore, the aim is to make students get acquainted with the knowledge of a novel concept of fundamentals of teacher formation that requires a solid background if it is to be effective. The students are to learn the anthropological, axiological, pedagogical theories exposing the integral development of a human being. The students are to analyze to the individual and social development compatible to the integral development theories.

Literature

·         Bandura A., Social foundations of thought and action: A social cognitive theory. Englewood Cliffs: Prentice-Hall, 1986

·         Barron F. B., & Harrington D. M., Creativity, intelligence, and personality. Annual Review of Psychology, No.  32, 1981

·         BrophyJ. & Good T., Teacher behaviour and student achievement, in M. Wittrock (ed) Handbook of research on teaching. New York: Macmillan, 1986

·         Cencini A. , Od wychowania do formacji, Wydawnictwo SALWATOR, Kraków 2005

·         Çimer A.  , Çimer S.  O. Vekli, G. S., How does Reflection Help Teachers to Become Effective Teachers? International Journal of Educational Research Vol.1, 2013

·         Cranton P.,Teaching for Transformation, in:” New Directions of Adult and Continuing Education” 2002

·         Kolb A.Y., Kolb D. A.,  Experiential Learning Theory: A Dynamic, Holistic Approach to Management Learning, Education and Development, in: ed. S. J. Armstrong, & C. Fukami, Handbook of Management Learning, Education and Development, Sage Publications, London, 2008 

·         Lumpkin A., Teachers as Role Models Teaching Character and Moral Virtues, JOPERD, Vol. 79.No.2, February 2008, pp. 45-49

·         Narvaez D. & D. K. Lapsley, Moral Identity, Identity, Moral Functioning, and the Development of Moral Character, The Psychology of Learning and Motivation, Vol.50, Burlington 2009, pp. 237-274

·         Somekh B., Action Research: a Methodology for Change and Development Action Research, Open University Press, London 2006

·         Szymańska, M. Transformative creativity in teacher formation, Jesuit University Publishing Office, Cracow 2016;

 

Az egészség-magatartás intézményi környezete

Oktató: Kovács Klára PhD (DE EK)

A kurzus célja: a kurzus során a hallgatókkal megismerjük az egészség-magatartás intézményi hatásainak hazai és nemzetközi tendenciáit. Célunk egy olyan mérőeszköz kidolgozása, amelynek segítségével kérdőíves felméréssel feltárhatjuk, hogy milyen intézményi tényezők befolyásolják fiatalok (elsősorban hallgatók, de emellett középiskolások) egészség-magatartását, különös tekintettel a fizikai aktivitásra. A kurzus során a téma szakirodalmának és mérőeszközeinek megismerésével összegyűjtjük a fő dimenziókat és indikátorokat, melyeket egy kérdőíves vizsgálat során fogunk tesztelni. Fontosnak tartjuk megismerni és ilyen módon kvalitatív módszerekkel feltárni azt, hogy mit gondolnak az intézményvezetők arról, hogy miként befolyásolhatják az intézmények (programok, infrastruktúra, sportélet stb.) a hallgatók sportolási szokásait, attitűdeit.

A kurzus teljesítésének feltétele: interjú készítése és legépelése egy felsőoktatási intézmény sportért felelős vezetőjével.

 Szakirodalom

·         Astin, A. W. (1984). Student involvement: A developmental theory for higher education. Journal of college student personnel, 25(4), 297-308. https://www.researchgate.net/profile/Alexander_Astin/publication/220017441_Student_Involvement_A_Development_Theory_for_Higher_Education/links/00b7d52d094bf5957e000000.pdf

·         Bauer, K. W., Yang, Y. W., & Austin, S. B. (2004). “How can we stay healthy when you’re throwing all of this in front of us?” Findings from focus groups and interviews in middle schools on environmental influences on nutrition and physical activity. Health Education & Behavior, 31(1), 34-46.

·         http://journals.sagepub.com/doi/pdf/10.1177/1090198103255372

·         Gyurcsik, N. C., Spink, K. S., Bray, S. R., Chad, K., & Kwan, M. (2006). An ecologically based examination of barriers to physical activity in students from grade seven through first-year university. Journal of Adolescent Health, 38(6), 704-711.

·         Flowers, L. A. (2004). Examining the effects of student involvement on African American college student development. Journal of College Student Development, 45(6), 633-654.

·         Reed, J. A., & Phillips, D. A. (2005). Relationships between physical activity and the proximity of exercise facilities and home exercise equipment used by undergraduate university students. Journal of American College Health, 53(6), 285-290.

·         https://www.researchgate.net/profile/Julian_Reed/publication/7840577_Relationships_Between_Physical_Activity_and_the_Proximity_of_Exercise_Facilities_and_Home_Exercise_Equipment_Used_by_Undergraduate_University_Students/links/0fcfd507daa510c1e5000000.pdf

·         Story, M., Nanney, M. S., & Schwartz, M. B. (2009). Schools and obesity prevention: creating school environments and policies to promote healthy eating and physical activity. Milbank Quarterly, 87(1), 71-100.

·         Watt, S. K., & Moore, J. L. (2001). Who are student athletes?. New directions for student services, 2001(93), 7-18.

 

Az iskolai integráció és inklúzió kutatásának lehetőségei

Oktató: Hüse Lajos PhD (DE EK, Szociális és Társadalomtudományi Intézet, Szociális Munka Tanszék)

A kurzus célja: Az iskolai integráció formájában megvalósuló esélyegyenlőség lényegében az iskola szolgáltatásaihoz való fizikai hozzáférést jelenti, ám önmagában csak a különböző társadalmi helyzetű, kulturális hovatartozású, illetve eltérő képességű tanulók közös térben történő nevelésének strukturális keretét teremti meg. Ahhoz, hogy az integrációval létrehozott együttnevelés-együttnevelődés mindenki számára maximalizálható előnyökkel járjon, további lépésekre van szükség; az egyenlő esélyek biztosítása érdekében a valódi befogadó (inkluzív) környezet megteremtése az oktatáspolitika és a pedagógustársadalom célja. Annak vizsgálata, hogy az önmagát befogadónak definiáló iskola milyen mértékben képes megfelelni az inkluzivitás kritériumainak, egyaránt igényel praxis-orientált módszertant és eszközöket – mely alkalmazásával az iskolafenntartók és a pedagógusok képesek megvizsgálni és értelmezni a saját iskoláik működésének kereteit –, illetve tudományos megközelítést – mely egyfelől képes megalkotni az előbbi módszertant, eszközkészletet, másfelől az egyes intézmények gyakorlatán túlmutató támpontokat képes alkotni az oktatás-fejlesztés, oktatáspolitika számára. A rendszerszemléletű vizsgálódásnak tekintettel kell lennie a pedagógiai és az intézményi kultúrára éppúgy, mint az inkluzív iskolai környezet további elemeire. A kutatási kurzus során az integrációs és inklúziós elméletekre és kutatási tapasztalatokra támaszkodva arra a kérdésre keressük a választ, hogy az oktatási adatbázisok elemzése során milyen mutatókkal azonosíthatók az iskolai integráció illetve az iklúzió jelenségei.

 Ajánlott irodalom

·         Armstrong, F., Moore, M. (2004): Action Research for Inclusive Education – Changing Places, Changing Practice, Changing Minds. RoutledgeFalmer, New York.

·         Avramidis, E., Norwich, B. (2002): Teachers’ attitudes towards integration/inclusion: a review of the literature. Eur. J. of Special Needs Education, Vol. 17, No. 2: 129–147.

·         Barton, L., Armstrong, F. [eds.] (2007): Policy, Experience and Change: Cross-Cultural Reflections on Inclusive Education. Inclusive Education: Cross Cultural Perspectives Vol. 4. Springer, Dordrecht.

·         Csíkos Cs. (2004): Empirikus pedagógiai vizsgálatok optimális mintanagyságának meghatározása. Magyar Pedagógia 104. évf. 2. szám: 183–201.

·         Fischer G. (2009): Az integrációval kapcsolatos attitűdök kutatása. Gyógypedagógiai Szemle 2009/4. 254-268

·         Hüse L. (2015): Roma tanulók iskolai attitűdjeit befolyásoló tényezők. Szakkollégiumi Tudástár 1. ERSZK, Nyíregyháza.

·         Hüse L., Balogh E., Barnucz N., Fónai M., Zolnai E. (2014): The discourse of social exclusion and its benefits for the majority. In: Liberska, H., Farnicka, M. [eds.]: A Child of many Worlds: Focus on the Ethnic Minority Problem. PETER LANG GmbH Internationaler Verlag der Wissenschaften, Frankfurt am Main · Bern · Bruxelles · New York · Oxford · Warszawa · Wien. 47-66.

·         Hüse L. (2014): A kirekesztés diskurzusa. In: Hüse L., Kerülő J. [szerk.] (2014): Roma-társadalomismereti szöveggyűjtemény. Evangélikus Roma Szakkollégium, Nyíregyháza. 84-137.

·         Hüse L. (2014): Kettős mérce az iskola szerepének megítélésében – egy kirekesztés-kutatás margójára. In: Hüse L., Kerülő J. [szerk.] (2014): Roma-társadalomismereti szöveggyűjtemény. Evangélikus Roma Szakkollégium, Nyíregyháza. 183-206.

·         Hüse L. (2014): Az inkluzív neveléssel kapcsolatos tanári attitűdök Nyíregyházán. Acta Medicinae et Sociologica Vol. 5. No. 12-13: 207-228.

·         Hüse L. (2012): A nyíregyházi iskolacsengő messzire hallatszik – Egy nemzetközi inkluzív nevelést támogató program hatásvizsgálata. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 47/2: 78-88.

·         Hüse L. (2012): Szituáció- és érzelemfüggő eredménytorzítás egy iskolai integrációs program hatásvizsgálatában. Acta Medicinae et Sociologica Vol. 3. No. 4-5: 9-28.

·         Hüse L. (2011): A „Mindenkinek becsengettek!” program részletes hatásvizsgálata. Down Egyesület, Nyíregyháza.

·         Kőpatakiné Mészáros M. (2008): A prevenciós pilotprogram hatása a befogadó intézményi gyakorlatra. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest.

·         O’Hanlon, C. (2003): Educational Inclusion as Action Research: An interpretive discourse. Open University Press, Maidenhead.

·         Papp, G. (2012): Az integráció, inklúzió fogalmak tartalmi elemzése gyógypedagógiai megközelítésben nemzetközi és magyar színtéren. Gyógypedagógiai Szemle 2012/4: 295-304.

·         Pelletier, K., Bartlett, K., Powell, W., Kusuma-Powell, O. (2011): The Next Frontier: Inclusion in International Schools - A Practical Guide for School Leaders. http://www.nextfrontierinclusion.org/wp-content/uploads/2013/04/NFI-Practical-Guide.pdf

·         Smith, R., Campbell, M. (2011): Talent Conversations – Ideas Into Actions Guidebook. Center for Creative Leadership, Greensboro.

·         Varga Aranka (2014): Az inkluzivitás vizsgálati modellje. Autonómia és Felelősség 1. 5-19.

·         Zolnai E., Balogh E., Barnucz N., Fónai M., Hüse L. (2014): Possibility, Challenge or Barrier – Task of the Public Education, International Outlook and Hungarian Situation. In: Liberska, H., Farnicka, M. [eds.]: A Child of many Worlds: Focus on the Ethnic Minority Problem. PETER LANG GmbH Internationaler Verlag der Wissenschaften, Frankfurt am Main · Bern · Bruxelles · New York · Oxford · Warszawa · Wien. 141-163.

 

Fesztivalizáció és művelődés (választható kutatási szeminárium)

Oktatók: Szabó János Zoltán PhD, Márkus Edina, PhD

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

A kurzus célja: A választható kutatási szeminárium egy folyó kutatás munkálataihoz kötődik, melynek korábbi kutatási eredményei „Music Festivals in Hungary” címmel jelentek meg 2013-ban. 2017-ben a legutóbbi éves hazai fesztiváladatok alapján egyfelől a kutatás megismétlése a cél, másfelől pedig törekszünk a 2013-as publikáció adatbázisával való összehasonlító elemzésre és új eredmények felismerésére, trendek meghatározására is.

A munka elméleti alapját egyfelől az élménytársadalom (Schulze, Urry) és a liminalitás elmélete (van Gennep, Turner), másfelől az ünnepléskultúra (Falassi) értelmezése adja. A fesztivalizáció, azaz az „elfesztiválosodás” értelmezése legalább kettős értelemben használatos. Egyfelől értjük alatta a fesztiválokon való megmutatkozás lehetőségeinek rendkívüli elterjedését, a szabadidő eltöltésének kedvelt formáját más kultúraközvetítési formákkal szemben. Másfelől a kulturális élet intézményeinek átalakulását is jelenti: elvárásként fogalmazódik meg szinte minden kultúraközvetítő intézménnyel szemben az ünnep- és fesztiválszervezés igénye, a fesztiválszervezésre szakosodott aktorok pedig egyre inkább felismerik növekvő kultúraközvetítő szerepüket. (Négrier) Ezen túlmenően az irodalom- és a kultúraközvetítésben általában is megfigyelhető egyfajta élménypedagógiai törekvés, melynek középpontjában a végzett kultúraközvetítő tevékenység élményszerű végrehajtása (nevezhetjük ezt akár közönségnevelésnek is) áll, nem pedig eredeti művek létrehozása (a posztmodern felfogásban eredeti művek tkp. már nem is léteznek).

A téma feldolgozása munkacsoportban történik. A kutatatási zárójelentés terveink szerint valamely nemzetközi folyóirathoz (lehetőleg impakt faktorral rendelkező) kerül benyújtásra.  A konzultációs csoport maximális létszáma 3 fő.

Irodalom

·         János Zoltán Szabó (2013) Music Festivals in Hungary. In: Music Festivals, a Changing World. ed.: Emmanuel Negrier – Lluís Bonet – Michel Guérin. Paris: Michel de Maule. pp. 211-223.

·         Bennett, J. Taylor, I. Woodward (2014) Introduction. In: The Festivalization of Culture. Edited by Andy Bennett, Jodie Taylor and Ian Woodward. Nathan: Ashgate Kiadó

·         Négrier, Emanuel (2015) Festivalisation: Patterns and Limits. In: Focus on Festivals. Ed.: Ch. Newbold, Ch. Maughan, J. Jordan, F. Bianchini. Oxford: Goodfellow Publishers

·         Szabó János Zoltán (2014) A fesztiváljelenség. Budapest: Kultindex – Typotex.

 További elérhetőségek:

Blog: http://fesztivaljelenseg.blogspot.hu

FB: https://www.facebook.com/fesztivalvilagok

 

Középiskolások munkahelyi inklúzióval kapcsolatos nézetei

 Oktató: Rusinné Fedor Anita PhD (DE EK)

 A kurzus célja: A kurzus a partiumi térségben élő középiskolások körében folyó kutatás munkálataiba kínál bepillantást és részvételi lehetőséget, melynek célja a fiatalok jövőbeli munkavállalással kapcsolatos terveinek feltérképezése különös tekintettel arra, hogy a fiatalok hogyan viszonyulnak a munkahelyi inklúzióhoz. A kérdőíves felvételen alapuló vizsgálat egyik kérdésblokkjában a fiatalok munkaerő-piaci terveire kérdez rá, a másikban a társadalmi exklúziótól fenyegetett csoportokkal való együttműködésre, ami a munkaerő-piaci kutatások kitűntetett nevelésszociológiai aspektusa. Első lépésben a munkaerő-piaci vizsgálat forgatókönyvét tekintjük át. Az elméleti keret kiemelt dimenziói a nevelésszociológia, a közgazdaságtan és az értékszociológia metszéspontjában helyezkednek el. A nemzetközi kutatási előzményekben alkalmazott, korábbi és új fejlesztésű mérőeszközök számbavétele és értékelése után ennek tapasztalatai alapján véglegesítjük a kutatás kérdőívét, a vizsgálat lebonyolítására alkalmas mintavételi eljárást valamint elindítjuk az adatfelvételt. A kutatás aktív résztvevői a téma szakirodalmának összehasonlító elemzését tárgyaló tanulmányt készítenek elő publikálásra.

 Szakirodalom:

·         Altorjai Szilvia-Róbert Péter (2006): Munkaorientáció, emberi tőkemegtérülés. In: Kolosi Tamás-Tóth István György - Vukovich György (szerk.): Társadalmi Riport. TÁRKI, Budapest, 314-333.

·         Burge, Philip; Ouellette-Kuntz, Hélène; Lysaght, Rosemary (2007): Public views on employment of people with intellectual disabilities. Journal of Vocational Rehabilitation,. 26, 1, 29-37.

·         Ferge Zsuzsa (2002): Kétsebességű Magyarország. http://3sz.hu/sites/default/files/uploaded/ferge_zsuzsa_ketsebessegu_magyarorszag.pdf

·         Gornick, J. (1999): Gender Equality in the Labour Market. In: Sainsbury, D. (ed.):  Gender and Welfare State Regimes. University Press, Oxford, 210-242.

·         Kangas, O. - Rostgaard, T. (2007): Preferences or institutions? Work-family life opportunities in seven European countries. Journal of European Social Policy 240-257.

·         Kertesi Gábor - Varga Júlia (2005): Foglalkoztatás és iskolázottság Magyarországon. Közgazdasági Szemle 7-8, 633-662.

·         Kun András István (2010): A társadalmi tőke elméletei és szerepe a gazdasági folyamatokban. In: Kotsis Ágnes - Polónyi István (szerk.): Innováció és felsőoktatás, Competitio 8. 158-170.

·         Meleg Csilla (2015): Nevelésszociológiai problémakörök és nézőpontok. In. Varga Aranka (szerk.): A nevelésszociológia alapjai. Pécsi Tudományegyetem, 19-48.

·         Pongrácz Tiborné - S. Molnár Edit (2011): A nemi szerepmegosztásról, a családi élet és a munka összhangjáról alkotott vélemények változása 2000-2009 között. In: Pongrácz Tiborné (szerk): A családi értékek és a demográfiai magatartás változásai. Kutatási jelentések 91. KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest, 95-112. p.

·         Pusztai Gabriella (2015) Tőkeelméletek az oktatáskutatásban. In. Varga Aranka (szerk.): A nevelésszociológia alapjai. Pécsi Tudományegyetem, 137-160.

·         R. Fedor Anita (2015): Egyensúlyban? - A munkaerő-piaci karriertől a familiarizmusig. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. 252 p.

·         R. Fedor Anita (2017): Inklúzióval a sikeres munkaerő-piaci integrációért. Kézirat.

 

 

Kultúra, nyelv és identitás a nyelvoktatásban

 Oktató: Gaál-Szabó Péter, PhD habil.

A szeminárium a kultúra, kulturális identitás, interkulturalitás újabb kutatási irányait tekinti át a neveléstudomány területén, de kiváltképp a nyelvtanulás szempontjából. A három blokkban megtartott szeminárium során hangsúlyosan tárgyaljuk az identitás és ideológia viszonyát, a globális nyelv kialakulásának körülményeit és problémáit, a dekolonializáció és kritikai pedagógia összefüggéseit, illetve az interkulturális kompetencia kialakítását mint a transzkulturalitás lehetőségét.

 Globális nyelv, nyelvpolitika és kisebbségi jogok

·         Catherine Chua és Richard B. Baldauf Jr., „Global Language [De]Colonization in the New Era”

·         Maria Estella Brisk, „Bilingual Education”

·         Yamuna Kachru, „Teaching and Learning of World Englishes”

·         ---, „World Englishes: Contexts and Relevance for Language Education”

·         Steven Ross, „The Social and Political Tensions of Language Assessment”

 Ideológia, identitás és kritikai pedagógia

·         Thomas Ricento, „Considerations of Identity in L2 Learning”

·         James Tollefson, „Ideology in Second Language Education”

·         Brian Morgan és Matthew Clarke, „Identity in Second Language Teaching and Learning”

·         Suresh Canagarajah, „Critical Pedagogy in L2 Learning and Teaching”

·         Allan Luke és Karen Dooley, „Critical Literacy and Second Language Learning”

Interkulturalitás és Transzkulturalitás

·         Anthony Liddicoat, „Language Teaching and Learning from an Intercultural Perspective”

·         Michael Byram és Anwei Feng, „Teaching and Researching Intercultural Competence”

·         Linda Harklau, „Ethnography and Ethnographic Research on Second Language Teaching and Learning”

Irodalom:

·         Hinkel, Eli. Handbook of Research in Second Language Teaching and Learning. Vol. 1. Lawrence Erlbaum: Mahwah, NJ. and London, 2005.

·         ---. Handbook of Research in Second Language Teaching and Learning. Vol. 2. New York and London: Routledge, 20

 

Magyar művelődéspolitika forrásai

Oktató: Drabancz M. Róbert PhD (NYE)

A kurzus célja a magyar művelődéspolitika forrásainak (törvények, publicisztikai írások, politikaelméleti tanulmányok) hermeneutikai vizsgálata. Megközelítésünkben az emberek természetüknél fogva lingvisztikai lények, ezért a nyelvben található meg egy társadalom természete, beleértve annak hatalomformáit is. A politikai szövegek összefüggésének és fogalmi struktúráinak pragmatikai elemzésével kialakítjuk azokat a modelleket (kultúrpolitika, művelődéspolitika, kulturális politika), melyek segítségével feltárjuk a hatalom, a nyilvánosság, a politikai propaganda modernkori formáit.

 

A teljesítés módja: Órai jelenlét, valamint egy 10-15 oldal terjedelmű elemző munka beadása személyesen egyeztetett témában.

 

Irodalom:

 

Cassirer, Ernst: Vom Mythus des Staates. Hamburg: Felix Meiner Verlag, 2002.

 

• Castells, Manuel: Communication Power. Oxford: Oxford University Press, 2009.

 

• Drabancz M. Róbert: Egy illúzió fogságában. Kulturális igazgatás és politikai propaganda a húszas évek második felének magyar sajtónyilvánosságában. In: Az információ mikrotörténetéhez. Budapest, Gondolat Kiadó, 2015. 113- 131.

 

• Drabancz M. Róbert – Fónai Mihály: Magyar kultúrpolitika története 1920-1990. Debrecen, Csokonai Kiadó, 2005.

 

• Foucault, Michel: A diskurzus rendje. In: Foucault, Michel: A fantasztikus könyvtár. Vál. és ford.: Romhányi Török Gábor. Pallas Stúdió - Attraktor Kft., Bp., 1998. 50-74.

 

• Kalmár Melinda: Ennivaló és hozomány. A korai kádárizmus ideológiája. Budapest, Magvető Kiadó, 1998.

 

• Krippendorff, Klaus: A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Budapest, Balassi Kiadó, 1995. 

 

• Mann Miklós: Kultúrpolitikusok a dualizmus korában. OPKM, Bp. 1996.

 

• Mazzoleni, Gianpietro: Politikai kommunikáció. Budapest, Osiris, 2006.

 

• Szabó Márton- Kiss Balázs- Boda Zsolt: Szövegváltozatok a politikára. Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.

 

 

 

 

“Married-parenthood premium”. A családban rejlő erőforrások hatása a karrierútra

 

Oktató: Engler Ágnes PhD (DE)

 

A kurzus célja a családban rejlő erőforrások feltárásával olyan szegmensekre történő rámutatás, amelyek az oktatásszociológiai vizsgálatoknak új dimenziót tárják fel. Mivel a szocio-ökonómiai státus kiemelkedően fontos elemeként az orientációs családnak a tanulmányi életútra gyakorolt hatásáról számos elmélet áll rendelkezésre, különleges célként fogalmazódik meg a prokreációs családnak mint beruházó közösségnek vizsgálata. Hazai és nemzetközi jól-lét kutatások eredményeit implikáló oktatásszociológiai megközelítésben a párkapcsolatot és a gyermeknevelést olyan prémiumként értelmezhetjük (married-parenthood premium), amely optimális konjugáció esetén a tanulmányi beruházáshoz hozzájárulva annak hajtóerejévé válik.

 

A prokreációs család rejtett erőforrásainak feltárása több síkon is érdemleges feladat. Munkaerő-piaci megközelítésben a vizsgált alapsokaság a gazdaságilag aktív népesség része, amelynek az emberi erőforrás-beruházása nemzetgazdasági érdek. Ugyanilyen jelentőséggel bír a munkaerejének hatékony hasznosítása a munkaerőpiacon, a munkahelyen nyújtott teljesítmény. Mindkét folyamatban (tanulás és munkavégzés) a prokreációs család hatásának sokkalta nagyobb a jelentősége, befolyása, mint azt a rendelkezésre álló kutatási eredmények sejtetik. A népesedési problémák felől megközelítve szintén központi szerephez jut a prokreációs család szerepének vizsgálata. A romló demográfiai tendenciák okai között találjuk ugyanis a magánéleti és a szakmai karrierút összeegyeztethetőségének dilemmáját, amely már a családalapítási tervek szintjén manifesztálódva késlelteti vagy negligálja a magánéleti terveket. Különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél nagy a különbség a tervezett és a realizálódott gyermekszám között. A kurzus során tehát a tanulmányi beruházásokat mikroszinten családi, makroszinten társadalmi kontextusba helyezve tárgyaljuk.

 

 

Irodalom

 

·         Abendroth, Anja-Kristin – Dulk, Laura Den 2011. Support for the work-life balance in Europe: the impact of state, workplace and family support on work-life balance satisfaction. Work, Employment & Society Vol. 25. No. 2. 234-256.

 

·         Coleman, James S. 1988. Social Capital in the Creation of the Human Capital. American Journal of Sociology 94. 95-120.

 

·         Croll, Paul 2004. Families, Social Capital and Educational Outcomes. British Journal of Educational Studies Vol. 52, No. 4. 390–416.

 

·         Engler Ágnes 2013. Students with Small Children in Higher Education. Journal of Social Research & Policy, Vol. 4. No. 1. 109-120.

 

·         Engler Ágnes 2011. Kisgyermeket nevelő nők a felsőoktatásban. Budapest, Gondolat.

 

·         Kasworm, C. (1990). Adult Undergraduates in Higher Education: A Review of past Research Perspectives. Review of Educational Research. VOl. 60. No.3. 345-372.

 

·         Kozma Tamás 2004. Kié az egyetem? A felsőoktatás nevelésszociológiája.  Budapest, Új Mandátum Könykiadó.

 

·         Ledwith, Sue –Manfredi, Simonetta 2000. Balancing Gender in Higher Education. A Study of the Experience of Senior Women in a `New' UK University. European Journal of Women's Studies vol. 7 no. 1 7-33.

 

·         Parcel, Toby L. – Dufur, Mikaela J. –Zito, Rena Cornell 2010. Capital at Home and at school: a review ans synthesis. Journal of Marriage and Family Vol.72. No.4 828-846.

 

·         Pusztai Gabriella 2011. A láthatatlan kéztől a baráti kezekig. Hallgatói értelmező közösségek. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó.

 

·         Ravenara, Zenaida R. – Fernando, Rajulton 2007. Social Capital of Women Measured: Differentials by Family Structures. PSC Discussion Papers Series Vol.21. No.7. 2-17.

 

·         Robert, Peter – Saar, Ellu 2012. Learning and Working: The Impact of the ’Duble Status Position’ on the Labour Market Entry Process of Graduates in CEE Countires. European Sociological Review Vol. 28. No. 6. 724-754.

 

·         Skrabski Árpád – Kopp Mária 2010. A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban. Budapest, Szent István Társulat.

 

·         Trueman, Mark – Hartely, James (1996). A Comparison between the Time-Managment Skills and Academic Performance of Mature and Traditional-Entry University Students. Higher Education, Vol. 32. No. 2. 199-215.

 

·         Williams, Kristi – Umberson, Debra 2004. Marital status, marital transitions, and health: a gendered life course perspective. Journal of Health and Social Behavior Vol. 45 No. 1. 81-98.

 

 

 

A magyar nemzeti kisebbségi közösségek oktatásának reprezentációja a nemzetközi szakirodalomban  

 

Oktató: Pusztai Gabriella DSc (DE)

 

 

A kurzus célja: A meta-analízis során a magyar nemzeti kisebbségi közösségek oktatásának problémáit vizsgáló nemzetközi, idegen nyelvű szakirodalmat elemezzük. Első lépésben az e témában született nemzetközi folyóirat cikkekről valamint a jelentős nemzetközi könyvkiadók e témához kapcsolódó könyveiből készítünk egy adatbázist. A tanulmányokat megvizsgáljuk a keletkezési körülmények, szerzők és a megjelenés helye, időpontja szempontjából. Megvizsgáljuk, hogy hogyan helyezik el a magyar kisebbségi közösségeket a különböző kisebbség-tipológiákban, majd az ezekben bemutatott kutatások elméleti horizontját, kutatásmódszertanát, kutatási eredményeit és következtetéseit tekintjük át. Az elemzés célja az, hogy feltárjuk a magyar nemzeti kisebbségi közösségek oktatási kérdéseinek nemzetközi, idegen nyelvű szakirodalmi reprezentációját. A kutatás eredményeit többszerzős tanulmányban publikáljuk. 

 

 

Ajánlott szakirodalom

 

·         Agarin  Timofey – Cordell, Karl 2016 Minority Rights and Minority Protection in Europe. Lanham: Rowmann and Littlefield 

 

·         Cordell, Karl - Agarin, Timofey- Osipov, Alexander 2013. Institutional Legacies of Communism: Change and Continuities in Minority Protection. London: Routledge

 

·         Daftary, Farimah - Grin, Francois, eds. (2003) Nation-building, ethnicity and language politics in transition countries. Budapest: European Centre for Minority Issues (ECMI)

 

 

 

“Publish or perish" How to prepare papers for academic publishing in JSRP?

 

Oktató: Sergiu Bălțătescu, Prof. univ. dr. habil. (University of Oreadea)

 

Founding Director, Journal of Social Research & Policy

 

This course aims at introducing doctoral students in the topic of publishing in international scientific journals. It outlines the main qualities that a publishable manuscript should display. It also describes the main points that a competent peer-reviewer should address. Examples are taken from the presenter’s experience with the management of submissions for Journal of Social Research & Policy, and practical advices are given.

 

Suggested readings:

 

·         Journal of Social Research & Policy (2016) Instructions for authors. http://www.jsrp.ro/for-authors 

 

·         Murray, R. (2013). Writing for academic journals. Maidenhead [etc.]: Open University Press.

 

·         Salmani-Nodoushan, M., & Alavi, S. (2004). APA style and research report writing: Tehran: Zabankadeh Publications.

 

·         Soule, D. P. J., Whiteley, L., & McIntosh, S. (Eds.). (2007). Writing for Scholarly Journals. Publishing in the Arts, Humanities and Social Sciences. Glasgow: University of Glasgow. http://www.gla.ac.uk/media/media_41223_en.pdf

 

·         Wallwork, A. (2016). English for writing research papers.

 

 

 

Szakképzési rendszerek

 

Oktató: Györgyi Zoltán PhD habil. (DE)

 

A kurzus célja: A szakképzés (az iskolarendszerű szakképzés) a középfokú képzés speciális területe, amely sok szállal kötődik a globalizálódó gazdasághoz is. Ez a speciális helyzet a szakképzés irányításában és működésében jelentős eltérést okoz a közoktatás egészéhez képest: egyfelől beenged(het) helyi gazdasági, vagy gazdasághoz köthető szereplőket, másfelől viszont egy egységesebb nemzeti szintű szabályozás, működtetés irányába viszi el a rendszert. E kettősség jellemzi az európai szakképzési rendszereket.

 

A kollégium néhány európai ország példáján mutatja be néhány nemzeti szakképzési rendszer jellemzőit, változásait, valamint igazodását a gazdasághoz és alkalmazkodását az oktatási expanzió hatására átalakuló tanulási igényekhez, bemutatva e szakképzési rendszerek társadalmi-gazdasági beágyazottságát, s rámutatva az eltérő fejlődési utak okaira, következményeire.

 

            A kollégium teljesítése: részvétel a három kétórás előadás mindegyikén (1 kredit), egy (az előadásokon nem szereplő) kiválasztott európai ország szakképzési rendszerének elemző bemutatása 12-15 oldal terjedelemben (2 kredit). Az elsőéveseknek a részvétel és a dolgozat készítése együtt a teljesítés feltétele (3 kredit).

 

 

 

Tanárok, iskola, oktatás

 

Oktató: Dr. Buda András

 

Tematika

 

A kurzus elsődleges célja, hogy áttekintse és elemezze a megjelölt témakörökhöz kapcsolódó aktuális, elsősorban nemzetközi szakirodalmat. Kiemelten vizsgálja a különböző IKT eszközök és az internet hatásait, elemzi az általuk generált folyamatokat. Ezen túlmenően a résztvevők gyakorolják a tudományos publikációk elkészítésének menetét is.

 

Kiinduló szakirodalom:

 

·         Czirfusz Dóra – Habók Lilla – Lévai Dóra – Papp-Danka Adrienn (2015): Digitális állampolgárság kutatás 2014. Oktatási Hivatal, Budapest. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop315/DAK_tanulmanykotet_T315.pdf

 

·         ISTE.NET-T (2008): National Educational Technology Standards for Teachers. International Society for Technology in Education. http://www.iste.org/standards/standards/standards-for-teachers

 

·         Lavonen, J., Korhonen, T. & Juuti, K. (2015): Finnish teachers’ professionalism is built in teacher education and supported by school site. Hungarian Educational Research Journal, Vol. 5., No 3.  pp. 19-30. http://herj.lib.unideb.hu/file/3/56152b05d8821/szerzo/Lavonen_Korhonen_Juuti.pdf

 

·         McCrindle, Mark – Wolfinger, Emily (2009) The ABC of XYZ: Understanding the Global Generations, University of New South Wales Press, Sidney http://www.mccrindle.com.au/ABCXYZ/downloads/TheABCofXYZ-Chapter-Preview.pdf [letöltve 2017.01.17.]

 

·         OECD (2005): Teachers Matter. Attracting, Developing and Retaining Effective Teachers. http://www.oecd-ilibrary.org/education/teachers-matter-attracting-developing-and-retaining-effective-teachers_9789264018044-en

 

 

 

Szabadon választható kurzusok

 

 

Kutatási- és tudományszervezési készségfejlesztés

 

 

 

Online szakirodalmi adatbázisok kezelése

 

Oktató: Tóth Erzsébet, PhD

 

A tantárgy elsajátításának célja:

 

A kurzus célja, hogy a doktorandusz hallgatókkal megismertesse a neveléstudomány és határterületeinek online szakirodalmi adatbázisait. Továbbá a hallgatók legyenek képesek elsajátítani a rendelkezésre álló elektronikus információforrások használatát irodalomkutatás végzése céljából.

 

 

Tematika:

 

1.    alkalom: Magyar nyelvű szakterületi adatbázisok: SzocioWeb: A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája – Fővárosi Szabó Ervin könyvtár. HUMANUS: Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa – Országos Széchényi Könyvtár. MATARKA: Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa – Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum.

 

Virtuális és elektronikus könyvtárak: a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) és az Elektronikus Periodika Adatbázis (EPA) neveléstudományi forrásai. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum PAD adatbázisa, tankönyv-adatbázisa.

 

 

2.    alkalom: Citációs adatbázisok az EISZ-ben: Web of Science, Scopus.

 

Szakirodalmi adatbázisok az EISZ-ben: Akadémiai folyóirat-gyűjtemény, JSTORE adatbázis.

 

Bibliográfiai adatbázisok az EBSCO-ban: ERIC, Library, Information Science & Technology Abstracts, E-Journals adatbázisok.

 

3.    alkalom: Nemzetközi szakterületi adatbázisok: Academic Search Complete (EBSCO), FIS Bildung német nyelvű adatbázis. A források felkutatásának menete: direkt vagy indirekt típusú keresés végzése téma szerint; a kapott találathalmaz finomítása a keresőrendszer által felkínált szempontok alapján; a találatok elmentése lokális gépre. A Google Scholar szolgáltatás használata.

 

A számonkérés módja: önállóan elkészített irodalomkutatás benyújtása a választott doktori témához kapcsolódóan.

 

 

Kötelező és ajánlott irodalom:

 

·         Pedagógiai informatika: a neveléstudomány szakirodalmi alapjai / szerk. Kozma Tamás, Sike Emese; [közread. a] Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Tanszék. Debrecen: Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Kossuth Egyetemi Kiadó, 2008.

 

·         Bakonyi Géza, Kokas Károly: Bevezetés a könyvtári informatika alapjaiba. [Tankönyv]. Szeged: JATE Press, 2006.

 

 

 

 

SPSS gyakorló kurzus

 

Oktató: Bacskai Katinka

 

 

Kurzus célja: A kurzus célja az SPSS programban már elsajátított módszerek elmélyítése, gyakorlása. A kurzusra jelentkező hallgatókkal közösen beszéljük meg, hogy milyen elemzési eljárások mélyebb elsajátítására van szükségük, így igény szerint alakítjuk ki a tematikát az egyszerűbb eljárásoktól a bonyolultabbak irányába.

 

Tematika

 

1.: Leíró statisztikák

 

2.: Több változós elemzések 1.

 

3.: Több változós elemzések 2.

 

 

Számonkérés: A kurzus során a gyakorolni kívánt módszerek elméleti hátterét is megismerjük, ehhez szakirodalmat dolgoznak föl a hallgatók, s aztán saját témájukhoz kapcsolódóan készítenek a módszerek felhasználásával rövid empirikus tanulmányt.

 

 

Ajánlott irodalom:

 

Barna Ildikó – Székely Mária 2008. Túlélőkészlet az SPSS-hez - Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Budapest, Typotex.

 

Moksony Ferenc 2006. Gondolatok és adatok: társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése. Budapest, Aula.

 

Sajtos László – Mitev Ariel 2007. SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest.

 

 

 

Kutatási gyakorlatok

 

 

Területi statisztikai elemzés és a térképek készítésének módszere

 

Oktatók: Híves Tamás PhD – Teperics Károly PhD

 

 

A kurzus célja: A hallgatókat megismertetni az oktatáskutatás területi módszerével, az oktatási folyamatok térbeli megjelenítésével és a területi szemlélettel. Bemutatni a nagy oktatásstatisztikai és a területi adatbázisokat, ezek kezelését és kartografikus feldolgozását, térképi ábrázolását. További cél a térképkészítő program kezelésének elsajátítása, valamint a területi kutatások szemléletformáló hatásának ismertetése.

 

 

Tematika, módszerek:

 

·         Bemutatkozás, a hallgatók kutatási témáinak megismerése.

 

·         Saját és más, hazai és  nemzetközi kutatásokból területi elemzések bemutatása, módszerek ismertetése, az oktatásökológia meghatározása.

 

·         A területi elemzéshez szüksége statisztikai adatbázis kialakítása, kezelése és ennek feltételei, néhány nagy oktatási és területi adatbázis bemutatása (népszámlálási, közoktatási intézmények adatbázisa stb.).

 

·         A MapInfo térpékrajzoló rendszer bemutatása, lehetőségei, használata.

 

·         Tematikus térképek elkészítésének módszere, a területi egységek lehatárolása, megismerése, a térképek értelmezése.

 

·         A területi egységek, egymással való összehasonlításának módszere. A társadalmi folyamatok térbeli megjelenési formái az ország különböző területeiben, ezek statisztikai és kartográfiai lehatárolása.

 

·         Térkép készítése minta adatokból a hallgatókkal közösen.

 

·         Hibák felmerülő problémák megbeszélése és javítása.

 

·         Önálló munka kijelölése, illetve megbeszélése a hallgatókkal.

 

·         A hallgatók saját, vagy a rendelkezésre álló minta adatokból térképeket készítenek.

 

·         Konzultáció a hallgatókkal a térképekről, és ezek elemzéséről.

 

 

Ajánlott irodalom:

 

Csizmady Adrienne (2009) A térinformatika a társadalomtudományban. Elektronikus tananyag. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_16_Csizmady_Adrienne_Terinformatika_a_tarsadalomtudomanyban_cimu_targyhoz_digitalis_tankonyv_fejl/index.html

 

Forray R. Katalin – Kozma Tamás (szerk.) (1986) Oktatásökológia. Területi kutatások az oktatásügyben. Oktatáskutató Intézet 394 p.

 

Híves Tamás (2011) A határ menti térségek társadalmi-gazdasági helyzete. 11 p. In: Oktatás a határok mentén. Szerk.: Forray R. Katalin – Híves Tamás. OFI 122. o. Bp

 

Kozma Tamás mtsai (2015) Tanuló régiók Magyarországon. Az elmélettől a valóságig. Régió és Oktatás XI. Debrecen 303 p.

 

MapInfo Professional User guide (2013) http://reference1.mapinfo.com/software/mapinfo_pro/english/12.0/MapInfoProfessionalUserGuide.pdf

 

Nagy Gábor: Mapinfo. Jáky József Műszaki Szakközépiskola. http://jaky.hu/images/stories/mapinfo.pdf

 

 

 

Bevezetés a társadalomtudományi kutatásokba II.

 

Oktató: Polónyi István CSc. habil. (DE)

A kurzus célja, hogy betekintést nyújtson a doktoranduszok számára a társadalomtudományi kutat munka sajátosságaiba, megismertesse annak lépésit, folyamatát, módszereit, s az eredmények közzétételének kritériumait.

 

A legfontosabb témák:

 

·         A kutatás-módszertan alapkérdései. Mi a kutatás célja?

 

·         A kérdésfeltevés és a válaszkeresés lehetséges módszerei.

 

·         Alapsokaság és mintasokaság.

 

·         A várható eredmények osztályozása.

 

·         A hipotézis-alkotás folyamata.

 

·         Kutatás etika

 

 

A kurzuson végzett tevékenységkövetelménye, értékelése

 

·         A szeminárium alatt kiselőadás tartása

 

·         A szemináriumi munka végén a hallgatók házi dolgozatként egy kérdőíves adatfelvételt terveznek meg, vagy strukturált interjú vázlatot készítenek, - elsősorban saját kutatási témájukkal összefüggésben (ill. más jellegű téma esetében az előadóval egyeztetett témában).

 

 

Kötelező irodalom

 

BABBIE, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 2000.

 

 

Ajánlott irodalom

 

·         Eranus Eliza, Láng Sarolta, Máth András és Rácz Attila (2006): A kérdőíves adatfelvétel újabb módszerei: telefonos , számítógéppel támogatott és internetes adatgyűjtés

 

·         http://tettconsult.eu/books/TelkutHTM/szovgyujtpdf/12-Lizi.pdf

 

·         Erikson, Robert – John H. Goldthorpe: A kutatás elméleti alapja, adatai és stratégiája http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_19_Tarsadalmi_retegzodes_olvasokonyv_szerk_Gecser_Otto/ch03s06.html

 

·         Falus Iván (2004): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe Műszaki K.

 

·         Heltai, E. –Tarjányi, J. (1999)A szociológiai interjú készítése. Adatfelvétel és módszertan. Tárki, Budapest. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/html/a509.html

 

·         Héra Gábor – Ligeti György (2005): Módszertan. Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris, Budapest

 

·         Kérdőíves Adatfelvétel szserv.socio.u-szeged.hu/HEFOP/Adatfelvétel/Adatfelvétel.doc

 

·         Kontra József (2010) A pedagógiai kutatások módszertana http://mek.oszk.hu/12600/12648/12648.pdf

 

·         Kontra Miklós (2004) A társadalomtudományi kutatások néhány etikai vonatkozás http://web.unideb.hu/~tkis/szemle_2004_3_kontra.pdf

 

·         Majoros Pál (2005): A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó, Budapest http://www.ektf.hu/~novadam/szakdoga/kutatasmodszertan.pdf

 

·         Mason, J. (2005) Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest

 

·         Pintér Róbert – Kátay Bálint (2010): A hibrid adatfelvétel módszertani kihívásai http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2010/2010_07-08/2010_07-08_723.pdf

 

·         Tudományetikai Kódex Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2010 http://mta.hu/data/cikk/11/97/91/cikk_119791/etikai_kodex_net.pdf

 

·         Tudományos Etika (Magyar Szociológiai Társaság) http://www.szociologia.hu/tudomanyos_etika/

 

 

 

 

SPSS-kurzus (I. évf.)

 

Oktató: Fényes Hajnalka PhD. habil. (DE)

 

Cél:

 

A kurzus célja a doktoranduszok felkészítése a disszertáció empirikus elemzéseire, az SPSS program segítségével.

 

Tematika:

 

1. Látens változós modellek I.: A főkomponens és faktor elemzés elméleti háttere és gyakorlati alkalmazása.

 

2.  Oksági modellek: A lineáris és logisztikus regresszió alapjai.

 

3. Látens változós modellek II.: A clusterelemzés elmélete és alkalmazásai.

 

 

Számonkérés: Az órai munka alapján (a részvétel kötelező). Az addigi munkára építve feladatmegoldás lesz.

 

 

Ajánlott irodalom:

 

Falus Iván – Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára OKKER Kiadó 2000.

 

Kecskeméty László: Izsó Lajos: Bevezetés az SPSS programrendszerbe: módszertani útmutató és feladatgyüjtemény statisztikai elemzésekhez. Bp. ELTE Eötvös Kiadó 2005

 

Kolosi Tamás – Rudas Tamás: Empirikus problémamegoldás a szociológiában OMIKK, TÁRKI Budapest, 1988.

 

Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése Osiris Kiadó Budapest, 1999.

 

Sajtos László – Mitev Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv Alinea Kiadó Budapest

 

Székelyi Mária – Barna Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára Typotex Kiadó 2002

 

 

I. évesek számára vizsga tétele a tavaszi félév végén az SPSS-kurzusok és a Bevezetés a társadalomtudományi kutatásokba kurzus anyagaiból.

 

 

 

 

 

 

Kutatási szeminárium doktorjelölteknek és abszolvált doktoranduszoknak

 

Oktató: Kozma Tamás D.Sc. habil. (DE)

 

Cél

 

Folyamatos kapcsolattartás doktoranduszokkal és doktorjelöltekkel

 

Műhelymunka kialakítása, amelynek során a részt vevők egymás kutató munkájából tanulnak és egymást támogatják

 

Tevékenységek

 

Témakeresés, témaválasztás

 

Problémák megfogalmazása és operacionalizálása

 

Szakirodalmi adatgyűjtés, szakirodalmi tanulmányok

 

Az empirikus kutatás megközelítései és lehetőségei

 

Kiinduló kérdések és föltételezések

 

A dolgozat bevezetőjének fölépítése

 

Mellékletek prezentálása

 

 

 

Hely, idő

 

205. szoba

 

Körülbelül havonta, egyeztetés szerinti napon és órában (szerda 10-12) 

 

 

 

Segédeszköz

 

K Sike E, Kozma T (2005)  Pedagógiai informatika. Pallas Debrecina 14. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó

 

 

 

Kutatási szeminárium doktori képzésbe jelentkezőknek

 

Oktató: Polónyi István C.Sc. habil. (DE)

 

Cél

 

Folyamatos kapcsolattartás doktoranduszokkal és doktorjelöltekkel

 

Műhelymunka kialakítása, amelynek során a részt vevők egymás kutató munkájából tanulnak és egymást támogatják

 

Tevékenységek

 

Témakeresés, témaválasztás

 

Problémák megfogalmazása és operacionalizálása

 

Szakirodalmi adatgyűjtés, szakirodalmi tanulmányok

 

Az empirikus kutatás megközelítései és lehetőségei

 

Kiinduló kérdések és föltételezések

 

A dolgozat bevezetőjének fölépítése

 

Mellékletek prezentálása

 

 

Hely, idő: 205. szoba Körülbelül havonta, egyeztetés szerinti napon és órában (szerda 10-12) 

 

 

Segédeszköz: K Sike E, Kozma T (2005)  Pedagógiai informatika. Pallas Debrecina 14. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó

 



[1] A leadott kreditösszesítők alapján

[2] I. évesek számára kötelező!

[3] A doktori fokozatszerzésig a doktoranduszoknak minimum öt nívós, hazai és nemzetközi folyóiratban és/vagy lektorált kötetben közzétett publikációt kell összegyűjteniük. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos bizottságainak 2013-ban elfogadott és az MTA honlapján közzé tett folyóiratok listáját tartjuk irányadónak, de az öt publikáció egyikének az Educatio, vagy a Magyar Pedagógia vagy a Hungarian Educational Research Journal (HERJ) vagy a kutatási iránynak megfelelő impakt faktorral rendelkező és/vagy SCOPUS-ban jegyezett nemzetközi folyóiratban kell megjelennie, s további publikációk elhelyezhetők az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága által felsorolt folyóiratok bármelyikében vagy lehetnek lektoralt könyvfejezetek, tanulmányok.

[4] az órarend elérhető itt is: http://nevtudphd.unideb.hu/ Főmenü -> Eseménynaptár

[5] A szerdai órákat a fszt. 7-es teremben tartjuk.

 

 

                                                         

 

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmrtyuiopasdfghjklzxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmrtyuiopasdfghjklzxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmrtyuiopasdfghjklzxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmrtyuiopasdfghjklzxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmrtyuiopasdfghjklzxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmrtyuiopasdfghjklzxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmrtyuiopasdfghjklzxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmqwwertyuiopasdfghjklzxcvbnmqwertyuiopasdfghjklzxcvbnmqwertyőúuiopasdfghjkléáűízxcvbnmqwertyuiopőúasdfghjkléáűízxcvbnm

 

 

DEBRECENI EGYETEM

 

Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program

 

2017. tavaszi félévének tájékoztatója

 

 

 

 


DEBRECENI EGYETEM

NEVELÉS- ÉS MŰVELŐDÉSTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM

TÁJÉKOZTATÓ

2017. tavaszi szemeszter

˜™

Tanulmányokat folytatnak

  Név

Kezdés

Kreditek[1]

Témavezető

Megjegyzés

Balogh Gizella

14/15

181

Ugrai János

 

Csinády Rita Veronika

14/15

0

Polónyi István

Hal.

Inántsy-Pap Ágnes

14/15

191

Pusztai Gabriella

 

Hegedűs Anita

14/15

168

Pusztai Bertalan

 

Hegedűs Roland

14/15

249

Györgyi Zoltán, Teperics Károly

Ösztöndíjas

Labancz Imre

14/15

205

Bujosó Gyöngyi, Tóth Zoltán

 

Leitner Lászlóné

14/15

35

Buda András

Hal.

Majorosné Tóth Eleonóra

14/15

23

Karasszon Dezső

Hal.

Molnár Karolina

14/15

0

Fenyő Imre

Hal.

Szabó Barbara Éva

14/15

200

Márkus Edina

Ösztöndíjas

Szabó Fruzsina

14/15

190

Csépes Ildikó

 

Szigeti Fruzsina

14/15

190

Fábián Gergely

Ösztöndíjas

Urbinné Borbély Szilvia

14/15

191

Fónai Mihály

 

Verdes Miklós Sándor

14/15

160

Fenyő Imre

 

Czékmán Balázs

15/16

110

Buda András

 

Cséke Katalin

15/16

94

Fónai Mihály

Ht. öszt.

Fodor Csaba

15/16

0

Duffek Mihály

 

Héjja Bella Emerencia

15/16

113

Páskuné Kiss Judit

 

Joó Orsolya

15/16

108

Engler Ágnes

Ht. öszt.

Kardosné Csokai Anita

15/16

107

Bocsi Veronika

 

Kovács Karolina

15/16

161

Nagy Beáta Erika

Ösztöndíjas

Kovács Katalin

15/16

65

Engler Ágnes

Hal.

L. Nagy Miklós

15/16

0

Polónyi István

Hal.

Malmos Edina

15/16

94

Revákné Markóczi Ibolya

Hal.

Markos Valéria

15/16

153

Fényes Hajnalka

Ösztöndíjas

Tódor Imre

15/16

108

Pusztai Gabriella

 

Bíró István Ferenc

16/17

37

Vincze Tamás

 

Dragony Gábor

16/17

31

Váradi Judit

 

Farkas János

16/17

41

Czellér Mária

 

Farkas Zsolt

16/17

0

Fónai Mihály

Hal.

Horváth Attila

16/17

0

Fenyő Imre

Hal.

Hörich Balázs

16/17

28

Györgyi Zoltán

 

Lehotka Ildikó

16/17

34

Duffek Mihály

 

Moravecz Marianna

16/17

34

Nagy Ágoston

 

Pallay Katalin

16/17

31

Kovács-Nagy Klára

Ht. öszt.

Rábai Dávid

16/17

43

Fenyő Imre

 

Somfalvi Zita

16/17

36

Pusztai Gabriella

 

Szalai Tamás

16/17

31

Váradi Judit

 

Székely Csilla Imola

16/17

34

Kozma Tamás

Ht. öszt.

Tóth Dorina Anna

16/17

44

Polónyi István

Ösztöndíjas


2017. tavaszi szemeszterben meghirdetett tanegységek

Főkollégiumok (2 kredit) (+ Főkollégiumi dolgozat elsősöknek 3 kreditért, felsőbbéveseknek 4 kreditért)

A főkollégium teljesítése kötelező. A teljesítés módja: aktív részvétel a két 14 órás főkollégiumon, valamint az egyik főkollégiumhoz kapcsolódó publikáció színvonalú szakirodalmi feldolgozás keretében készített dolgozat készítése.

·         Az oktatás társadalomelmélete. Előadók: Prof. Dr. Fónai Mihály (DE), Dr. Török Balázs (OFI), Dr. Huszti Éva (DE)

·         Neveléselméletek. Előadók: Prof. Dr. Brezsnyánszky László (DE), Dr. Fenyő Imre (DE), Dr. habil Kormos József (PPKE)

 

 Összehasonlító pedagógia Elsőéveseknek 3 kredit, (felsőbbéveseknek 1 kredit + 2 kredit dolgozatírásért

 

Kötelezően választható főkollégium az I. és II. éveseknek. A III. évesek számára választható. Új képzés: a doktori képzés négy féléve alatt három teljesítése kötelező. Régi képzés: a doktori képzés hat féléve alatt ebből a kollégiumból négy teljesítése kötelező.  

A teljesítés módja: aktív részvétel a 14 órás kollégiumon, valamint a tantárgyhoz kapcsolódó szakirodalmi feldolgozás keretében készített dolgozat „megvédése”.

·         Összehasonlító pedagógia (angol) – Prof. Dr. Kozma Tamás

·         Összehasonlító pedagógia (német) – Prof. Dr. Brezsnyánszky László, Dr. habil Rébay Magdolna

·         Összehasonlító pedagógia (francia) – Prof. Dr. Szabó László Tamás   

               

 

Kutatási gyakorlatok

Felvételük kötelező. A teljesítés módja: aktív részvétel tudományos vitákon (14 kontaktóra), a disszertáció elkészült részanyagainak bemutatása.

·         Kutatási szeminárium – Prof.  Dr. Pusztai Gabriella (DE)(6 kredit)

·         Témavezetői konzultáció időpont: egyeztetés szerint (összesen 14 óra). A témavezetői konzultációt csak a témavezető írhatja alá.(3 kredit)

·         Oktatáskutatás módszertana II.(I. évfolyam) – Prof. Dr. Polónyi István (DE) (3 kredit)

·         Kutatásmódszertan (3 kredit):

Ø  SPSS-kurzus II. (I. évfolyam) – Dr. habil Fényes Hajnalka (DE)[2]

Ø  Területi statisztikai elemzés és a térképek készítésének módszere (II.-III. évfolyam) – Dr. Teperics Károly – Dr. Híves Tamás

 

 

Doktorjelölti program:

• Kutatási szeminárium doktorjelölteknek és abszolvált doktoranduszoknak (kutszem+) — Prof. Dr. Kozma Tamás

• Bármelyik kurzus a doktori program kínálatából

 

Kutatási szeminárium felvételizők számára (kutszem 0) – Prof. Dr. Polónyi István

 

Kutatótanári felkészítő program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Választható tanegységek és kötelezően választható kurzusok a Neveléstudományi Doktori Program kurzusaiból (I. évf: 3 kredit II-III. évf: 1 kredit + szakirodalom-feldolgozás 2 kreditért)     

Elsőéveseknek: a négy félév során három kutatócsoport munka és egy kutatás- és tudományszervezési készség-fejlesztés tárgy teljesítése kötelező, félévenként minimum egy tárgy (3 kredit). A kredit teljesítésének feltétele részvétel a kontaktórákon és beadandó dolgozat készítése.

Felsőbb éveseknek: választható tanegységként a hat félév során összesen négy (de félévenként min. 1) kredit teljesíthető. A választható kurzusok mellé ajánlott szakirodalmi feldolgozást is felvenni további 2 kreditért.

 

Kutatócsoportok:

·         A hallgatói lemorzsolódás és felsőoktatási szelekció kutatási kérdései – Dr. Szemerszki Marianna (OFI) – Dr. Veroszta Zsuzsanna (KSH, OH)

·         A magyar tudomány a tudománymetria tükrében – Prof. Dr. Polónyi István (DE)

·         A társadalmi tér és a közösségi tanulás – Prof. Dr. Kozma Tamás (DE) – Dr. Márkus Edina (DE)

·         A természettudományok oktatásának kutatása – Dr. Mónus Ferenc (DE)

·         A testkultúra és a társadalmi szemléletváltás eszközei Közép-Európában – Dr. Nagy Ágoston (DE)

·         A zenehallgatás pedagógiája – Dr. Váradi Judit (DE) – Dr. Jánosi András (LFZE)

·         Anthropological, axiological and pedagogical theories in teacher education research – Dr. Maria Szymanszka (Jesuit University in Cracow, Poland)

·         Az egészség-magatartás intézményi környezete – Dr. Kovács Klára (DE)

·         Az iskolai integráció és inklúzió kutatásának lehetőségei – Dr. Hüse Lajos (DE)

·         CHERD kutatások – Prof. Dr. Pusztai Gabriella (DE)

·         Fesztivalizáció és művelődés – Dr. Szabó János Zoltán – Dr. Márkus Edina (DE)

·         Középiskolások munkahelyi inklúzióval kapcsolatos nézetei – Rusinné Dr. Fedor Anita (DE)

·         Kultúra, nyelv és identitás a nyelvoktatásban – Dr. Gaál-Szabó Péter (DRHE)

·         Magyar művelődéspolitika forrásai – Dr. Drabancz M. Róbert (NyE)

·         „Married-parenthood premium”. A családban rejlő erőforrások hatása a karrierútra – Dr. Engler Ágnes (DE)

·         Nemzeti kisebbségek oktatása a nemzetközi szakirodalomban – Prof. Dr. Pusztai Gabriella (DE)

·         „Publish or perish" How to prepare papers for academic publishing in JSRP? - Prof. univ. dr. habil. Sergiu Bălțătescu (University of Oradea)

·         Szakképzési rendszerek – Dr. habil Györgyi Zoltán (DE)

·         Tanárok, iskola, oktatás – Dr. Buda András (DE)

 

Tudományos közéleti és kutatói képességfejlesztés

·         Elektronikus kiadványkészítés – Prof. Dr. Kozma Tamás – Dr. Gaál-Szabó Péter (DE)

·         Online szakirodalmi adatbázisok kezelése –Dr. Tóth Erzsébet (DE)

·         SPSS gyakorló kurzus – Dr. Bacskai Katinka (DE)

·         Szakirodalom-olvasó szeminárium – Prof. Dr. Kozma Tamás, Prof. Dr. Pusztai Gabriella (DE)

 

 

 Szakirodalmi feldolgozás (CSAK FELSŐBBÉVESEKNEK!)  (2 kredit, főkollégiumok esetében 4 kredit)

A főkollégiumhoz, valamint a választható tanegységek mindegyikéhez kapcsolódik 1-1 szakirodalmi feldolgozás, amelynek keretében a témakör szakirodalmának feldolgozásával 1-1, egyenként kb. 20 oldalas (kb. 40.000 karakter) dolgozat megírására kerül sor.

Közös kurzus a doktori iskola többi programjával (2 kredit)

A közös kurzusok meghirdetése folyamatban van.

I.                    évfolyam: 4 félév alatt kettő 2 kredites tárgy teljesítése kötelező

II.                  – III. évfolyam: 6 félév alatt három két kredites tárgy teljesítése kötelező

 

A pszichológia kurzusokra Zeke Kláránál ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ), a filozófia kurzusokra Szakályné Lantai Lillánál ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ), elsősöknek a szociológia kurzusokra Bihari Ildikónál ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ) lehet majd jelentkezni. A kurzusok tájékoztatóit e-mailben a programtitkár továbbítja majd.

 

 

 

 

A  félév teljesítésére vonatkozó általános információk

A félévzárás feltétele I. évesek esetében: minimum 28 kredit. Ebből kötelezően előírt:

 

főkollégium

4 kredit (2x2 kr)

főkollégiumi dolgozat

3 kredit

kutatási szeminárium

6 kredit

összehasonlító pedagógia

3 kredit

oktatáskutatás módszertana

3 kredit

kutatásmódszertan

3 kredit

kutatócsoportmunka/kutatási- és tudományszervezési készségfejlesztés

minimum 3 kredit

témavezetői konzultáció

3 kredit

Összesen

28 kredit

I. évesek számára vizsga tétele a tavaszi félév végén az SPSS-kurzusok és a Bevezetés a társadalomtudományi kutatásokba kurzus anyagaiból.

 

 

A félévzárás feltétele II. és III. évesek esetében: minimum 27 kredit. Ebből kötelezően előírt:

főkollégium                                 4 kredit

választható tanegység      min.     1 kredit

kutatási szeminárium                   6 kredit

témavezetői konzultáció                         3 kredit

kutatásmódszertan                       3 kredit

szakirodalmi feldolgozás             min.     6 kredit

(4 kredit/kötelező tanegység, 2 kredit/választható tanegység)

 

 

A kreditszerzés feltétele

 

Egy kredit megszerzéséhez a jelölt 14 kontaktórán (előadás, szeminárium, konzultáció stb.) vesz részt, dolgozatot készít a szakirodalmi feldolgozás keretében (mintegy 20 oldal terjedelemben), a kollégiumot vezető oktatóval írásban értékelteti (1-5 osztályzatokkal), és a programtanácshoz benyújtja. Korábban más célra készített dolgozat (publikáció) beszámítása a kiválasztott kollégium vezetőjének jóváhagyásával kérhető. Ameddig érvényes hazai, illetve nemzetközi kredit-transzfer a doktori programok között nem jön létre, a kreditszerzésnek ugyanezek a feltételei érvényesek más (hazai, illetve külföldi) doktori programokból választott kollégiumok esetében is.


Konferencia: minden félévben egy nívós magyar (3 kredit) és egy idegen nyelvű konferencia (elsőéveseknek 5 kredit, II. és III. éveseknek 6 kredit) számolható el

 

Publikáció: minden félévben egy nívós magyar (3 kredit) és egy idegen nyelvű (elsőéveseknek 5 kredit, II. és III. éveseknek 6 kredit) publikáció számolható el.[3]

 

Tudományszervezés: egy kutatás egy féléves adminisztrálása a kutatásvezető igazolásával: 3 kredit

 

Oktatási tevékenység: 2 kredit (ösztöndíjas hallgatóknak)

 

 

Órarend[4]

˜™

Keddenként:

10.00-11.30. CHERD kutatási szeminárium (Pusztai Gabriella) (2/4. terem)

14.00-15.30. Szakirodalmi szeminárium (Kozma Tamás és Pusztai Gabriella) (209-es szoba)

 

Szerdánként[5]:

08:00-10:00 témavezetői konzultáció megbeszélés szerint

10.00-11.30. Kutatási szeminárium (Pusztai Gabriella) (7-es terem)

12.00-14.00. Doktori események, témavezetői konzultáció és/vagy szabadon választható kurzusok megbeszélés szerint

14.00-07.00. Főkollégiumi/Módszertani órák (7-es terem), a heti beosztást lásd lentebb

17:00-19:00 témavezetői konzultáció megbeszélés szerint

 

A főkollégiumok és kutatásmódszertani kurzusok beosztása havi bontásban (14:00-tól, fsz. 7.)

Március

01. Sergiu Baltatescu

08. Könyvbemutató: Értékteremtő testnevelés, szerk: Kovács Klára

15. Nemzeti Ünnep

22. Módszertan: Híves Tamás/ Oktatáskutatás módszertana – Polónyi István

29. Neveléselméletek – Brezsnyánszky László

 

Április

05. Neveléselméletek – Fenyő Imre

12. Veroszta Zsuzsanna

19. Módszertan: Híves Tamás/ Oktatáskutatás módszertana – Polónyi István

26. Neveléselméletek – Kormos József

 

Május

03. Az oktatás társadalomelémélete – Fónai Mihály

10. Módszertan - Teperics Károly/ Oktatáskutatás módszertana – Polónyi István

17. Az oktatás társadalomelémélete – Huszti Éva

24. Az oktatás társadalomelémélete – Török Balázs

 

Kutatásmódszertan: SPSS-kurzus (I. évf.) – Dr. habil Fényes Hajnalka (DE) Saját laptop használata javasolt. Április 22. és 29. (szombat) 9:00-13:00

 

Angol összehasonlító pedagógia — Prof. Dr. Kozma Tamás, (DE)

Német összehasonlító pedagógia — Prof. Dr. Brezsnyánszky László, Dr. habil. Rébay Magdolna (DE) Szerdánként három alkalommal (havonta egyszer közös megegyezés alapján) 12 és 14 óra között.

Francia összehasonlító pedagógia – Prof. Dr. Szabó László Tamás (DE) (egyéni megbeszélés szerint)

 

Szabadon választható kurzusok: A szabadon választható kurzusok időpontja rend szerint a szerda 12 és 14 óra közötti sáv. A tárgyfelvételt követően, ha kialakult egy-egy szabadon választható kurzusra feliratkozó doktoranduszok névsora, egyéni megbeszélés szerinti időpontokban tartják a szabadon választható kurzusokat. Ahol van már végleges időpont, az a kurzusleírásnál megtalálható.

 

Kutatási szeminárium doktorjelölteknek és abszolvált doktoranduszoknak— Prof. Dr. Kozma Tamás (DE): március 8., április 5., május 3., szerda 10:00-11:30 (205-ös tanszéki könyvtár)

Kutatási szeminárium felvételizőknek— Prof. Dr. Polónyi István (DE): március 22., április 12, április 19. szerda 10:00-11:30 (205-ös tanszéki könyvtár)

Tematikák

˜™

 

Főkollégiumok

 

 

Az oktatás társadalomelmélete főkollégium

május 3, május 17, május 24.

 

Oktató: Fónai Mihály CSc habil. (DE) – Török Balázs PhD (OFI) – Huszti Éva PhD (DE)

 

Fónai Mihály: A társadalmi struktúra és az oktatás összefüggései

 

A kurzus célja: A „társadalmi struktúra és az oktatás összefüggései” témakör az 1960-as évektől kibontakozó vitákat foglalja össze, melyek központi kérdése, hogy az oktatás mennyiben termeli újra a társadalmi egyenlőtlenségeket, illetve mennyire képes azokat csökkenteni, és hozzájárulni a társadalmi mobilitás folyamataihoz. E vitában az egyik, markáns álláspont szerint az oktatási rendszer a fennálló egyenlőtlenségek fenntartásának és újratermelésének az eszköze, jelentős legitimációs szerepet is betöltve (lásd Bourdieu munkásságát). A másik, markáns állítás, nem tagadva az oktatási rendszernek a struktúra újratermelésében játszott szerepét, arra hívja fel a figyelmet, hogy az oktatási rendszer képes az egyenlőtlenségek csökkentésére, és hozzájárul a társadalmi mobilitáshoz is. Ennek egyik irányzatát a társadalmi tőke elméletek foglalták össze, különösen a kilencvenes években. A felsőoktatásnak a mobilitásban játszott szerepét illetően pedig az esélyek kiegyenlítődésére helyeződött a hangsúly, pl. Treiman modelljében.

 

Irodalom:

·         Bourdieu, Pierre 1978. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése. Budapest: Gondolat

·         Bourdieu, Pierre 1988 Homo Academicus. Stanford: Stanford University Press

·         Ladányi János  1994  Rétegződés és szelekció a felsőoktatásban. Budapest: Educatio

·         Dronkers, Jaap 2010. Quality and Inequality of Education. Cross-National Perspectives. New York: Springer

·         Andorka R., Hradil, S. Peschar J. 1995. Társadalmi rétegződés. Budapest: Aula

·         Fényes Hajnalka – Róbert Péter (2006) (szerk.): Iskola és mobilitás. Debrecen: Debreceni Egyetem

·         Róbert Péter szerk. 1998. A társadalmi mobilitás: hagyományos és új megközelítések. Budapest: Új Mandátum

 

 

Török Balázs: A nevelés és oktatás értelmezései a társadalomelméleti paradigmákban

 

Az előadás célja a nevelés és az oktatás bemutatása különféle társadalomelméleti paradigmák megismerési eljárásainak felhasználásával. A tantárgy utalásszerűen megismertet a múlt tanítási/oktatási koncepcióival, majd vázolja a klasszikus társadalomelméletekhez kapcsolódó oktatásképet. A jelenkorra vonatkozó érvényességgel az oktatást többek között a funkcionalista-rendszerelméleti paradigmában, racionális cselekvés koncepciókban, a realista társadalomteóriában és a szimbolikus interakcionizmus fogalom és értékvilágában tükrözteti.

 

Kötelező szakirodalom:

·         Archer, Margaret S. (2004): Social Integration, System Integration and Global Governance. In Pontifical Academy of Social Sciences, Acta 9.

·         Mundy, Karen; Ghali, Mona (2009): International and Transnational Policy Actors in Education. In Gary Sykes, Barbara L. Schneider, David Nathan Plank, Timothy G. Ford (Eds.): Handbook of education policy research. New York, [Washington, D.C.]: Routledge; American Educational Research Association.

·         Qvortrup, Lars (2005): Society’s Educational System - An introduction to Niklas Luhmann’s pedagogical theory. In Seminar.net - International journal of media, technology and lifelong learning 1.

·         Saha, Lawrence J.; Zubrzycki, J. (1997): Classical Sociological Theories of Education. In: Lawrence J. Saha (Ed.): International encyclopedia of the sociology of education. 1st ed. Oxford, New York: Pergamon (Resources in education (Oxford, England)).

·         Stichweh, Rudolf (2015): Systems Theoretical Perspectives on Higher Education Policy and Governance. In Jeroen Huisman, Harry de Boer, David D. Dill (Eds.): The Palgrave international handbook of higher education policy and governance. Houndmills Basingstoke Hampshire, New York NY: Palgrave Macmillan.

·         Turner, J. H.; Mitchell, D. E. (1997): Contemporary Sociological Theories of Education. In:  Lawrence J. Saha (Ed.): International encyclopedia of the sociology of education. 1st ed. Oxford, New York: Pergamon (Resources in education (Oxford, England)).

·         Vanderstraeten, Raf (2004): Education and Society: a Plea for a Historicised Approach. In Journal of Philosophy of Education 38 (2), checked on 2/18/2016

 

Ajánlott szakirodalom:

·         Török, Balázs (szerk.) (2015): Oktatáspolitikai modellek és elemzések. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

·         Brunczel, Balázs (2010): Modernitás illúziók nélkül: Niklas Luhmann társadalom- és politikaelmélete. Budapest: L'Harmattan.

·         Scott, John (szerk.) (2011): Conceptualising the Social World. Cambridge: Cambridge University Press.

·         Luhmann, Niklas (1990): Essays on self-reference. New York: Columbia Univ. Press.

 

 

Huszti Éva: A személyes kapcsolathálózat szerepe a társadalmi integrációban

 

A kurzus célja, hogy hozzájáruljon a nevelés/oktatásban központi szerepet játszó kapcsolathálózatok elméleti hátterének megismeréséhez, továbbá, hogy megismertesse a hallgatókat a nemzetközi és hazai személyes kapcsolathálózattal foglalkozó kutatások fontosabb eredményeivel. A mai modern társadalmakban mind a társadalmi, mind a kapcsolati tőke jelentős szerepet játszik az emberek mindennapjaiban. A társadalmi tőke Bourdieu szerint olyan erőforrás, mely egy adott csoporthoz való tartozáson alapul. A kapcsolati tőke hiánya társadalmi elszigetelődést, izolációt, marginalizációt eredményezhet, csökkenti a társadalmi integráció esélyét. A kapcsolatokra irányuló vizsgálatok legnagyobb folyománya, hogy feloldja az izolált személyek vizsgálatának dilemmáját, hiszen az egyént kapcsolataiba ágyazva veszi figyelembe, nem „metszi ki” a társadalomból.

 

Ajánlott irodalom

·         Albert Fruzsina - Dávid Beáta (1994): Magyarországon tanuló külföldi diákok kapcsolathálózati jellemzői. Szociológiai Szemle, 3. szám p.81-91.

·         Angelusz Róbert - Tardos Róbert (1991): Társadalmak rejtett hálózata. Budapest, Magyar Közvéleménykutató Intézet.

·         Brandes, U., Lerner, J., Lubbers, M. J., McCarty, C., Molina, J. L. & Nagel, U. (2010) Recognizing modes of acculturation in personal networks of migrants. Procedia Social and Behavioral Sciences, 4, 4–13.

·         Feld, S. L. - Suitor, J. L. – Hoegh, J.G. (2007): Describing Changes in Personal Networks over Time. Field Methods, 19. p. 218-236.

·         Fischer C. (1982a): To Dwell Among Friends. Berkeley: University Of California Press.

·         Fischer C. (1982b): What Do We Mean by ’Friend’? An Inductive Study. Social Network, 3. p. 287-306

·         Fu, Yang-chih (2005): Measuring personal networks with daily contacts: a single-item survey question and the contact diary. Social Networks 27. p. 169-186.

·         Fu, Yang-chih (2007): Contact Diaries: Building Archives of Actual and Comprehensive Personal Networks. Field Methods, 19. p. 194-217.

·         Granovetter, M.S. (1973): The Strength Of Weak Ties. American Journal Of Sociology, Volume 78, Issue 6. P. 1360-1380.

·         Granovetter, M.S. (1985). Economic Action and Social Structure. The Problem of Embeddedness. American Journal of Sociology, 89. p. 485-510.

·         Huszti É. (2015): Megismer-hetem. A személyes kapcsolathálózat feltárásának új formája: kapcsolati napló. Debreceni Egyetemi Kiadó.

·         Lin, N. (2001): Social Capital. Cambridge: Cambridge University Press.

·         Lin, N.-Fu, Y-C., Chen C-j. (2008): Structuring Social Capital: Social, Cultural and Institutional Dimensions. Paper presented at the International Conference on Social Capital, May, 28, 2008 at the Academia Sinica, Taiwan.

·         Lin, N. (2008) A network theory of social capital. In: Castiglione, D., van Deth, J. W. & Wolleb, G. (szerk.) The Handbook of Social Capital. Oxford: Oxford University Press. 50–69.

 

 

Neveléselméletek főkollégium

Március 29, április 5, április 26.

 

Oktatók: Brezsnyánszky László PhD habil. – Fenyő Imre PhD – Kormos József PhD habil (PPKE)

 

Brezsnyánszky László: A reformpedagógia eszmetörténeti alapjai és korszakai

 

Az előadás célja, hogy bemutassa a 19/20. század fordulóján kialakult, reformpedagógiai mozgalomnak nevezett időszakot, amely jelentős szemléleti és gyakorlati pedagógiai változásokat eredményezett a nevelés- és iskolázás világában. A sokszínű törekvések középpontjában a gyermekről, a gyermekkorról szóló gondolkodás megújulása állt: „vom Kinde aus”, amely szellemében átfogalmazódott a nevelés értelmezése, a nevelésben, oktatásban résztvevők szerepe és viszonyrendszere, a folyamat tartalmának és környezetének összetétele. A változási trendeket követve tekintjük át a reformpedagógia fő korszakait jellemző pedagógiai eszméket és a megvalósult gyakorlat emblematikus példáit.

 

Irodalom:

• Alternatív oktatás. Educatio, 2004. tavasz, XIII. évf. 1. sz.

• Carlgren, Franz (1999): Szabadságra nevelés. Rudolf Steiner pedagógiája. PTMI Központ, Pilisborosjenő

• Claparede, Eduard (1974): A funkcionális nevelés. Pedagógiai Források, Tankönyvkiadó, Bp.

• Flitner, Andreas (1992): Reform der Erziehung. Piper, München, Zürich

• Freinet, Celestin (1982): A Modern Iskola technikája. Pedagógiai Források, Tankönyvkiadó, Bp.

• Huszadik századi iskolaalternatívák. Szöveggyűjtemény. Kossuth Egyetemi Kiadó, 2002.

• Key, Ellen (1976): A gyermek évszázada. Pedagógiai Források, Tankönyvkiadó, Bp.

• Mikonya György (2003): Kiút vagy tévút? Reformpedagógiai újítások a német internátusi nevelésben. Eötvös József Könyvkiadó, Bp.

• Montessori Maria (1978): Az ember nevelése. Pedagógiai Források, Tankönyvkiadó, Bp.

• Németh András (1993): A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

• Németh András/Skiera, Ehrenhard (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Bp.

• Oelkers, Jürgen (1989): Reformpädagogik. Eine kritische Dogmeneschichte. Juventa Verlag, Weinheim, München

• Postman, Neil (2000): Das Verschwinden der Kindheit. (The Disappearance of Childhoot) Fischer, Frankfurt am Main.

• Petersen, Peter (1998): A Kis Jena-Plan. Osiris, Bp.

• Pukánszky Béla (2001): A gyermekkor története. Műszaki Könyvkiadó, Bp.

• Steiner, Rudolf (1992): A gyermek nevelése szellemtudományi szempontból. Jáspis, Bp.

 

Fenyő Imre: Kortárs nevelésfilozófiai áramlatok

 

Az előadás során áttekintjük a huszadik század második felében uralkodóvá váló, és napjainkig erős hatással bíró nevelésfilozófiai áramlatokat. Mindenekelőtt megismerkedünk a pragmatizmus Richard Rorty nevéhez kapcsolódó hullámával, illetve a kritikai pedagógia európai kísérleteivel. Bemutatjuk a huszadik században népszerűvé váló filozófiai iskolák hatását a pedagógiai gyakorlatra (pl. egzisztencializmus), illetve a filozófiai megismerési módszerek hatását a neveléstudományi kutatásra (fenomenológia, hermeneutika).

 

Irodalom:

·         Antonia Darder, Marta Baltodano, Rodolfo D. Torres (eds.) (2003): The Critical Pedagogy Reader (London, Routledge Farmer)

·         Axel Honneth (1997): Elismerés és megvetés (Jelenkor, Pécs)

·         Boros János (1998):Pragmatikus filozófia (Jelenkor, Pécs)

·         Richard Rorty (1994): Esetlegesség, irónia és szolidaritás (Jelenkor, Pécs)

·         Richard Rorty (1997): Heideggerről és másokról (Jelenkor, Pécs)

·         Richard Rorty (2007): Filozófia és társadalmi remény (L’Harmattan Kiadó – Magyar Filozófiai Társaság, 2007)

·         Weiss János (1997): A Frankfurti Iskola (Áron Kiadó, Budapest)

 

Kormos József: Antropológia, metafizika és etika a modern konzervatív nevelési koncepciókban

 

A pedagógiában általában a klasszikus filozófiai tudományokra építő irányzatokat nevezhetjük konzervatívnak. Természetesen ezek – a klasszikus filozófiai tudományok modern eredményeit felhasználva – lehetnek korszerűek is. A nevelés elmélete és gyakorlata számára is fontos a nevelés okának, lényegének és céljának a megfogalmazása. Ehhez kiindulásként alkalmas lehet a filozófia három résztudománya az antropológia, a metafizika és az etika. Az előadás Edith Stein munkásságán keresztül mutatja be egy filozófiai alapokra építő nevelési koncepció lehetőségét.

 

Ajánlott irodalom:

·         Baseheart, Mary Catherine S.C.N. 1997. Person int he World. Introduction to the Philosophy of Edith Stein. Dordrecht, Boston, London, Kluwer Academic Publishers.

·         Hanna-Barbara Gerl-Falkovitz 2015. Unerbittliches Licht: Versuche zur Philosophie und Mystik Edith Steins. Dresden, Text & Dialog.

·         Kormos József 2010. Erkenntnis – Glaube – Pädagogik. Edith Stein gondolataihoz kapcsolódó tanulmányok. Budapest, MASZTT.

·         Kormos József 2012. Nevelésfilozófia. Piliscsaba, PPKE BTK.

·         Reifenrath, Bruno H. 1985. Erziehung im Lichte des Ewigen. Die Pädagogik Edith Steins. Frankfurt am Main, Berlin, München, Diesterweg.

·         Stein, Edith 2001. Bildung und Entfaltung der Individualität. Freiburg, Basel, Wien, Herder. (Gesamtausgabe 16. Schriften zur Anthropologie und Pädagogik)

 

 

Speciálkollégiumok

 

Angol összehasonlító pedagógia

március 8, 22, április 5, 19, május 3, 17.

Oktató: Kozma Tamás D.Sc. habil. (DE)

Comparative Education (English)

 

Aims

The course aims to

- introduce students into the main literary sources on the field of educational studies;

- familiarize students with the core concepts of studies of education in the international scene

(mostly British and American);

- help the students get prepared for giving a presentation on an international conference in English;

- offer an intellectual forum for discussions and argumentations for future researchers and

experts.

 

Course Description

This set of course has been designed to offer a comprehensive approach to the complexities of educational studies on the international stage. During the semester our aim is not only to give students an opportunity to extend their vocabulary in English but also to encourage them to participate in discussions, thus increasing their confidence in using the language in a professional context, e.g. a conference.

  

Requirements

- a seminar paper on a discussed topic (i.e. contribution to the English version of the CHERD homepage)

- a short presentation on the methods used and difficulties that occurred during the work

- active participation in group discussions

 

Német összehasonlító pedagógia

Oktatók: Brezsnyánszky László PhD. habil., Rébay Magdolna PhD. habil. (DE)

Célkitűzések: A neveléstudomány német nyelvű szakszókincsének és nyelvezetének megismerése, gyakorlása szakirodalmi kiadványok szövegének feldolgozása alapján.

 

Követelmények

I. évesek: A megadott vagy választott – doktori témájához kapcsolódó – forrás(ok)ból a doktori hallgatók fordítást készítenek (min. 30 ezer karakter terjedelemben).

A disszertáció témájához kapcsolódó német nyelvű szakirodalmat (tanulmány, könyvfejezet, könyv) a hallgatók „szemlézik”, magyar nyelven tömörítik és önálló szakirodalmi kutatásaik eredményeinek felhasználásával értelmezik (min. 30 ezer karakter terjedelemben).

II–III. évesek: A fentieken túl lehetőségük van az egyik konzultáció alkalmával 20 perces, német nyelvű, konferencia-elődás megtartására saját (!) kutatási témájukban.

 

Konzultációk ideje: Szerdánként három alkalommal (havonta egyszer közös megegyezés alapján) 12 és 14 óra között.

 

 

˜™

Szabadon választható kurzusok

 

Kutatócsoport-munka

 

A hallgatói lemorzsolódás és felsőoktatási szelekció kutatási kérdései

Oktató: Szemerszki Marianna PhD (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) – Veroszta Zsuzsanna PhD (KSH, OH)

 

A felsőoktatásban komoly problémát jelent a hallgatók lemorzsolódása, az, hogy sokan végzettség nélkül hagyják el a rendszert. Így van ez még akkor is, ha a végzettséget nem a diplomával, hanem az abszolutórium megszerzésével mérjük, és az adott szak képzési és kimeneti követelményében rögzített képzési időtől is eltekintünk. A lemorzsolódás jelensége nemzetközi szinten is megfigyelhető, bár országonként igen eltérő mértékben. A végzési arányok 50-85% körüliek, ha az időbeli túlfutást megengedjük, de jóval alacsonyabbak, ha az adott szak elvégzéséhez elméletileg szükséges időt tekintjük (EAG, 2016). A lemorzsolódás értelmezhető egyéni, intézményi és nemzeti szinten egyaránt, amelyek megkülönböztetése nem csupán a jelenség vizsgálata szempontjából fontos, hanem az okok beazonosítása érdekében. Az sem mindegy, hogy a keresztmetszeti módszert vagy a valódi kohorsz-módszert használjuk a lemorzsolódás számításához, mely utóbbira a nagy statisztikai adatgyűjtő rendszerek már sok országban lehetőséget adnak.  A hazánkban működő felsőoktatási információs rendszer (FIR) valamennyi hallgató részletes, felsőoktatási tanulmányokkal kapcsolatos adatait tartalmazza, így lehetőséget nyújt olyan elemzések elvégzésére, amelyek révén képet kaphatunk a felsőoktatási rendszeren belüli tanulási utak sajátosságairól éppúgy, mint az esetleges megtorpanásokról, vagy a végleges lemorzsolódásról. Az adatbázis egyéni háttérinformációkat is tartalmaz, amelyek segítségével árnyaltabb elemzésre nyílik mód, segítségükkel azonosíthatók lehetnek a lemorzsolódás szempontjából veszélyeztetett hallgatói csoportok.

 

Ajánlott szakirodalom:

·         Alverio, R. 2010. Institutional Factors and Students Retention. Bloomington: IUniverse

·         Education at a Glance, 2016. OECD. Indicator A9. How many students complete tertiary education? Figure A9.1http://www.oecd.org/education/skills-beyond-school/education-at-a-glance-2016-indicators.htm

·         Lukács Fruzsina − Sebő Tamás (2015): Az egyetemi lemorzsolódás kérdőíves vizsgálata. Iskolakultúra 2015/10. sz. pp. 78-86.

·         Pervin, A. Reik, L.E. & Dalrymple W. (eds.) 1996. The college dropout and the utilization of talent.  Princeton: Princeton University Press.

·         Tinto, Vincent 2004. Student retention and graduation: Facing the truth, living with the consequences. Washington: The Pell Institute for the Study of Opportunity in Higher Education

 

A magyar tudomány a tudománymetria tükrében

Oktató: Polónyi István, DSc

 

A phd kurzus célja részint a tudománymetriai elemzések alapvető irodalmának, forrásainak és módszereinek megismerése részint a hazai tudomány teljesítményének ezekkel a módszerekkel történő nemzetközi összehasonlítása.

 

Vizsgakövetelmény: 15-20 oldalas esszé

 

Ajánlott irodalom

 

A magyar közgazdászok tudományos hatásának és produkciójának mérése 1969-2004 előzetes adatok 2004 november 16                 http://www.wargo.hu/kutatasok/letoltes/kozgazdaszok_2004_041116.pdf

A magyar neveléstudomány tudományos aktivitásának felmérése empirikus eszközökkel Kutatási zárótanulmány Wargo Közgazdasági Elemző - és Piackutató Intézet Budapest, 2008. május http://www.wargo.hu/kutatasok/letoltes/pedagogia_2008_tanulmany_080517.pdf

Biró Zsuzsanna Hanna (2009): A magyar neveléstudományi kommunikáció jellemzői (1997–2006). Összehasonlító tudományszociológiai elemzés, avagy kísérlet egy nemzetközi kutatás adaptációjára. Magyar pedagógia, 1. 49–76 http://www.magyarpedagogia.hu/document/Biro_MP1091.pdf

Braun Tibor - Glänzel Wolfgang - Némethné Kovács Éva - Pereszteginé Szabadi Zsuzsa : MAGYARORSZÁG HELYZETE A ERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPKUTATÁS VILÁGÁBAN - TUDOMÁNYMETRIAI TÁJKÉP A MÁSODIK ÉVEZRED VÉGÉN Magyar Tudomány 2002/7 http://www.matud.iif.hu/02jul/braun.html

Csaba László – Szentes Tamás – Zalai Ernő (2014): Tudományos- a tudományos mérés? Megjegyzések a tudománymetria, az impaktfaktor és az MTMT használatához Magyar Tudomány 2014/4

Csapó Benő (2015a): A tanárképzés és az oktatás fejlesztésnek tudományos háttere http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/a_tanarkepzes_es_oktatas_fejlesztesenek_tudomanyos_hattere.pdf  (letöltés 2015 december)

Csapó Benő (2015b):A kutatásalapú tanárképzés: nemzetközi tendenciák és magyarországi lehetőségek Iskolakultúra 2015/11

Glänzel, Wolfgang (2009): A TUDOMÁNYMETRIA HÉT MÍTOSZA – KÖLTÉSZET ÉS VALÓSÁG Magyar Tudomány 2009/9 http://www.matud.iif.hu/09aug/09.htm

Kollár István (2012): Az MTMT-adatbázisról és hatékony feltöltéséről. Hozzászólás Scheuring István cikkéhez. Magyar Tudomány. 11

Közgazdászok_2002_03010 http://www.wargo.hu/kutatasok/kozgazdaszok_2002.html#minta valamint http://www.wargo.hu/kutatasok/letoltes/kozgazdaszok_2002_030106.pdf

Nagy Gyula: Tudománymetria és neveléstudomány Iskolakultúra 2016/2 http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2016/02/04.pdf

Németh András - Biro Zsuzsanna Hanna - Garai Imre (szerk.) (2016): Neveléstudomány és tudományos elit a 20. század második felében Gondolat Kiadó

Polónyi István: (2016): A neveléstudomány helyzetéről Iskolakultúra 2016/4.

Sasvári Péter - Nemeslaki András (2017): Tudományos folyóiratok méltányos rangsorolása az MTA Gazdasági és Jogi Osztályában: Tudomány-konstruktivizmus az adatokon keresztül Magyar Tudomány. 1.

Scheuring István (2012): Kinek van szüksége az MTMT-adatbázisra? Magyar Tudomány. 8

Tudománypolitikai Stratégia (2014-2020) (Társadalmi partnerségre szánt vitaanyag) http://2010-2014.kormany.hu/download/2/4f/f0000/2013%2009%2012%20Tudomanypolitikai%20Strategia%20honlapra.pdf

 

Kutatás fejlesztés 2008 http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut08.pdf

Kutatás fejlesztés 2009 http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut09.pdf

Kutatás fejlesztés 2010 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut10.pdf

Kutatás fejlesztés 2011 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut11.pdf

Kutatás fejlesztés 2012 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut12.pdf

Kutatás fejlesztés 2013 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut13.pdf

Kutatás fejlesztés 2014 Statisztikai tükör  2015/71 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut14.pdf

Kutatás fejlesztés 2015 Statisztikai tükör 2016 október https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut15.pdf

 

Scopus adatbázis http://www.scimagojr.com/

http://databank.worldbank.org/data/reports.aspx?source=2&country=&series=IP.PAT.RESD&period=

 

A társadalmi tér és a közösségi tanulás

Oktató: Kozma Tamás D.Sc. habil. – Márkus Edina PhD.

 

Cél, indoklás

A Tanuló régiók Magyarországon - LeaRn kutatást folytatva, annak eredményeit felhasználva új vizsgálatokba kapcsolódhatnak be a kurzus résztvevői. A hallgatók a kutatás céljához és résztémáihoz kapcsolódóan tanulmányokat készíthetnek. Vizsgálható a nem formális tanulás (különböző jellegű felnőttképzési tevékenységek), a kulturális tanulás (akár a média, a sport, a zene szemszögéből), a közösségi tanulás (civil hálózatok, partnerségek, intézményi-civil együttműködések stb.) és természetesen a tanulás szektorközi együttműködései, hálózatosodása is. A tanulmányokat lektorálást követően magyar vagy angol nyelven megjelentetjük, ezzel segítjük a kurzus hallgatóinak publikációs tevékenységét.

 

Előzmények

A LeaRn projekt keretében arra vállalkoztunk, hogy kutatási szempontból vizsgáljuk meg egy adott területi és társadalmi egység azon gazdasági, politikai és kulturális tényezőit, amelyek hozzájárulnak egy tanuló régió (LR) kialakulásához. Olyan térképet igyekeztünk előállítani, amely a kutató által elérhető “hivatalos” statisztikák (esetünkben a 2011-es népszámlálás) alapján, azt sokszorosan kiegészítve, értelmezve és átértelmezve azt mutatja meg, hogy a Magyarországon folyó tanulási tevékenységek alapján miként jellemezhetőek az ország egyes térségei. A tanuló régiót és a tanulási közösségeket részben statisztikai, részben pedig terepen végzett kutatás segítségével vizsgáltuk. Az eredmények alapján jellemeztük a „tanuló közösségek” sajátosságait. Ezzel együtt a „tanuló közösségek” és a „tanuló régió” viszonyrendszerét is értelmeztük.

 

Ajánlott irodalom

A kutatás eredményei összefoglaló magyar nyelvű kötet Kozma Tamás et al. (2015): Tanuló régiók Magyarországon. Debrecen, Debreceni Egyetem Felsőoktatási K&F Központ CHERD-Hungary Elérhetőség: http://mek.oszk.hu/14100/14182/14182.pdf

 

Angol nyelvű absztrakt kötet Tamás Kozma et al. (2015): Learning Regions in Hungary: From Theories to Realities Abstracts. Debrecen, University of Debrecen Center for Higher Education Research and Development Hungary Elérhetőség: https://www.researchgate.net/publication/295531950_Learning_Regions_in_Hungary_Summary_of_the_research_findings

 

Angol nyelvű kötet Tamás Kozma et al. (2016): Learning Regions in Hungary: From Theories to Realities, Brno, Tribun EU Elérhetőség: http://mek.oszk.hu/16100/16145/16145.pdf

 

Tanuló régiók Magyarországon  http://hirek.unideb.hu/hu/hir/20161104_tanuloregiok-magyarorszagon

 

A tanulás és művelődés aspektusai http://hirek.unideb.hu/hu/hir/20161109_tanulas-es-muvelodes-aspektusai

 

A kurzus ütemterve:

2017. 02. 28. 14.00-17.00 Társadalmi tér és közösségi tanulás – Műhelymunka – Debrecen, DAB Székház – Holló László terem

2017. 04.04. 14.00-17.00 Mezővárosok és közösségi tanulás – Műhelymunka, könyvbemutató – Debrecen, DAB Székház – Holló László terem

2017. 05. 25-26. Regionális kutatások és közösségi tanulás – Felnőttkori és közösségi tanulás Szakosztály által szervezett Szimpózium – Budapest, ELTE, HUCER Konferencia

 

A természettudományok oktatásának kutatása

Oktató: Mónus Ferenc, PhD  

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.  

 

A természettudományok gyors fejlődésének következtében a természettudományok oktatásának módszertana is folyamatos fejlődésen megy keresztül. A természettudományok oktatásával és tanulásával fogalakozó tudományos kutatásokat tekintjük át a tantárgy keretében, ebben részben egy tudományos igénnyel megszerkesztett, két kötetes nemzetközi enciklopédia fejezeteit hívjuk segítségül. A tantárgy célja a természettudományok oktatásának kutatásába való bevezetés, a természettudományi oktatás-kutatás főbb módszereinek és eddigi alapvető eredményeinek megismertetése. Megismerkedünk a természettudományok oktatástörténetét feldolgozó kutatásokkal valamint a természettudományok oktatóinak és tanulóinak attitűdjeivel és motivációival foglalkozó kutatások eredményeivel, kutatásmódszertanával és szemléletmódjával.

 

Témakörök

1. Természettudományi kutatások és a természettudományi oktatás kutatása.

2. A természettudományok oktatásának történetével és a környezeti nevelés oktatáspolitikájának kutatása

3. Attitűdök és motivációk kutatása a természettudományok elsajátításában. 

4. A természettudományok oktatóinak attitűdjeivel és vélekedésével foglalkozó kutatások.

5. A természettudományok oktatóinak tudására irányuló kutatások.

6. Az interdiszciplináris tudományok tanítására irányuló kutatások.

7. A környezeti neveléssel, környezettudatosságra való neveléssel foglalkozó kutatások.

8. Globalizáció egyénre gyakorolt hatásaira, ill. az egyéni felelősségvállalás tanulmányozására irányuló kutatások.

9. Az egészségtudatosság és a környezettudatosságra irányuló kutatások.

10. Köz- és felsőoktatási intézmények fenntarthatóságra való nevelésben betöltött szerepére vonatkozó kutatások.

11. Kutatásmódszertan és szemléleti megközelítésmódok a kvantitatív természettudományi oktatás-kutatásban.

12. Egyéni kutatási feladatok megbeszélése.

 

Ajánlott irodalom:

·         Abell S.K., Lederman N.G. eds. Handbook on research of science education. 2010. Routledge. Vol. I., Vol. II.

·         Attitudinal and motivational constructs in science learning Vol.I. p. 75

·         Interdisciplinary science teaching Vol.I. p.537

·         Environmental education Vol.I. p.689

·         Science teachers attitudes and beliefs Vol.I. p.1067

·         Research on science teacher knowledge Vol.I. p.1105

·         Quantitative research design and aproaches Vol.II. Section 1/2.

 

A testkultúra és a társadalmi szemléletváltás eszközei Közép-Európában

Oktató: Nagy Ágoston PhD (DE)

Cél: Nemzetközi összehasonlítást tenni a testkultúrával, a testneveléssel és sporttal kapcsolatos értékek, trendek, módszerek és szokások vizsgálatával. A visegrádi országok hasonló oktatási rendszerben és történelmi hagyományok alapján alakították ki a sportolás szerkezetét, mely alapjaiban különbözik az angolszász-típusú modellektől. A testnevelő tanárok szerepe és tevékenységük, a testnevelés cél-, és követelményrendszere, azok jelentősége jól jellemezheti az egészségtudatos oktatási szemléletet. Képet kaphatunk a közoktatásban és az egyetemeken szereplő diákok, testnevelők sportolási szokásairól és értékrendszeréről.

 

Módszer: A kurzus a fentiek mellett tárgyalja az empirikus adatfelvételek néhány fontosabb elemzési sajátosságát és lehetőségét is a konkrét kutatás segítségével.

 

Ajánlott irodalom:

• Bailey, Richard (2005): Evaulating the Relationship between Physical Education, Sport and Social Inclusion. Educational Review (57) 1. 71-90 pp.

• Bíróné Nagy Edit (1983): Sportpedagógia (Sports education theory). Budapest: Dialóg Campus Kiadó.

• Elbert Gábor (2010): Testnevelés és európai kulcskompetenciák a közoktatásban. (Physical education and European key competences in public education) Magyar Sporttudományi Szemle 11, 41, 10-13.

• Földesi Szabó Gyöngyi (2008): Sportfogyasztás, mint a kulturális fogyasztás válfaja. In Földesiné Szabó Gyöngyi, Gál Andrea és Dóczi Tamás (szerk.): Társadalmi riport a sportról. Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest

• Gombocz János (2008): Sportolók nevelése. A pedagógia és a sportpedagógia alapkérdései. ÖTM, Budapest

• Hamar Pál – Versics Anikó – Adorjánné Olajos Andrea – Karsai István (2012): 11-18 éves magyar és erdélyi tanulók iskolai testnevelés kötődés vizsgálatának összehasonlító elemzése c. tanulmányról. (Study of commitment of 11-18 year-old Hungarian and Transylvanian students to physical education and the comparative study thereof) Magyar Sporttudományi Szemle 13 (51), 10 - 15.

• Kovács Klára (2012): The role and importance of the sport in the students’ lives at the University of Debrecen. Hungarian Educational Research Journal (2) 1. http://herj.hu/2012/03/kovacs-klara-a-sport-helye-es-szerepe-a-debreceni-egyetemistak-eleteben/.

• Mikulán Rita (2013): Az iskolai testnevelés szerepe és jelentősége az egészségfejlesztésben. (Role and significance of the physical education in school regarding improvement of health) Új Pedagógiai Szemle 63 (7-8), 48 - 69.

• Nagy Ágoston (2010): A sportmenedzselés és szervezés fejlesztési lehetőségei a Debreceni Egyetemen.  Doktori értekezés. Debreceni

• Pikó Bettina és Keresztes Noémi (2007): Sport, lélek, egészség. Budapest, Akadémiai Kiadó

• Perényi Szilvia (2011): Sportolási szokások — Sportolási esélyek és változástrendek. In Bauer Béla és Szabó Andrea (szerk.): Arctalan (?) nemzedék. Ifjúság 2000-2010. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. 159-184 o.

• Pusztai Gabriella (2009): A társadalmi tőke és az iskola. (Social capital and the school) Budapest: Új Mandátum.

• Fehér Könyv a Sportról (2007): Luxembourg, Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala. ISBN 978-92-79-06558-3

• 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról

• Hajós Alfréd Terv Az egyetemi-főiskolai sport szakmai programja 2013/2020 http://www.mefs.hu/mefs/hajos-alfred-terv

 

A zenehallgatás pedagógiája

Oktató: Váradi Judit PhD (DE), János András PhD (LFZE)

A kutatás a 8-12 éves tanulók zenehallgatási lehetőségeit elemzi. A nemzetközi kutatás négy Közép-Európai országban (Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia) folyó kurrikuláris és extrakurrikuláris zenei nevelési gyakorlat és a tanulók zenei kultúrájának kialakulására ható tényezők vizsgálata. A tudományos érdeklődés fókuszában az iskola és a családi környezet zenei ízléskülönbségek kialakulásában játszott szerepe áll, a zenehallgatási szokásokat neveléstudományi aspektusból tekintve előtérbe kerül a zenehallgatóvá nevelés kérdése, az egyes oktatási rendszerekben milyen módszer, milyen lehetőség van a hangzó zene passzív befogadása helyett az adekvát befogadói attitűd kialakítására.

A kutatás célja nemzetközi összefüggésben feltárni a különböző fenntartású iskolák zenei kurrikulumának hasonlóságait és eltéréseit, valamint annak a vizsgálata hogyan lehet a formális zenei nevelést a koncertpedagógia innovatív szemléletű eszközeivel kiegészíteni.

 

Ajánlott irodalom:

·         Bernstein, L. (1974): Hangversenyek fiataloknak. Budapest: Zeneműkiadó

·         Del Grosso Dentreri, L. (1982): Response of tradition & change in music.  In: Dobbs, J. (ed.) International Music Education ISME Yearbook volume IX. Singapore: Chin Long Printing Service, 40-41.

·         Dombiné Kemény E. (1992): A zenei képességeket vizsgáló standard tesztek bemutatása, összehasonlítása és hazai alkalmazásának tapasztalata In: Czeizel Endre és Batta András (szerk.): A zenei tehetség gyökerei. Budapest: Mahler Marcell Alapítvány @ Arktisz Kiadó, 207–244.

·         Janurik M. (2009): Hogyan viszonyulnak az általános és középiskolások a zenéhez? In. Új Pedagógiai Szemle, 2009/7. 47-63.

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00134/pdf/EPA00035_uj_pedagogiai_szemle_200907_vagott.pdf

·         Harnoncourt, N. (1988): A beszédszerű zene. Utak egy új zeneértés felé. Budapest: Editio Musica.

·         Kiss H. (2013): Zenehallgatás az általános iskolában In: Iskolakultúra, 22-32. http://epa.oszk.hu/00000/00011/00175/pdf/EPA00011_iskolakultura_2013_5-6_022-032.pdf

·         Körmendy Zs. (2014): A koncertpedagógia elméletének  multidiszciplináris alapjai. In: Sokszínű pedagógiai kultúra, 233-238. http://www.irisro.org/pedagogia2014januar/0311KormendyZsolt.pdf

·         Farish M., Lesle L. Mertens G., & Stiller B. (2005): Közönség-utánpótlás a szimfonikus zenekaroknál. Das Orchester (2005) In: Zenekar XII. 25, 15-20.

·         Mertens, G. (2005): Zwischen Bildungsauftrag und Feigenblatt  In: Das Orchester 1, 136

·         Mende, A. & Neuwöhner, U. (2006): Wer hört heute klassische Musik? In: Das orchester 12.

·         Váradi J. (2010): Hogyan neveljünk értő közönséget a komolyzenének. [How to educate an audience to acquire a taste for classical music]. Academic dissertation PhD, Jyväskylä

·         Váradi J. (2013): Felmérés a kulturális rendezvények látogatottságáról, valamint a gyermekek zenei ízlésére ható tényezőkről és zenei ízlésvilágukról. In: Parlando 3, 3-21.

http://www.parlando.hu/2013/2013-3/2013-3-21-Varadi.htm

 

Anthropological, axiological and pedagogical theories in teacher education research

Oktató: Maria Szymańska PhD (Jesuit University in Cracow, Poland)

The aim of course is to deepen the students axiological conscience while designing own work, to master their critical, creative attitude to the contents they work upon and to make students get acquainted with the knowledge of building the teacher ethical approach, regardless of the level of education. The lecture will cover the ethics aspects such as methods, notion of a person with exposure of dignity mature complex personality, mature moral development covering the phases, moral judgement, mechanism of act of doing, connection with other scientific disciplines, virtues, values theory and mature teacher attitude. It will also cover the reference to the didactic methods. Furthermore, the aim is to make students get acquainted with the knowledge of a novel concept of fundamentals of teacher formation that requires a solid background if it is to be effective. The students are to learn the anthropological, axiological, pedagogical theories exposing the integral development of a human being. The students are to analyze to the individual and social development compatible to the integral development theories.

Literature

·         Bandura A., Social foundations of thought and action: A social cognitive theory. Englewood Cliffs: Prentice-Hall, 1986

·         Barron F. B., & Harrington D. M., Creativity, intelligence, and personality. Annual Review of Psychology, No.  32, 1981

·         BrophyJ. & Good T., Teacher behaviour and student achievement, in M. Wittrock (ed) Handbook of research on teaching. New York: Macmillan, 1986

·         Cencini A. , Od wychowania do formacji, Wydawnictwo SALWATOR, Kraków 2005

·         Çimer A.  , Çimer S.  O. Vekli, G. S., How does Reflection Help Teachers to Become Effective Teachers? International Journal of Educational Research Vol.1, 2013

·         Cranton P.,Teaching for Transformation, in:” New Directions of Adult and Continuing Education” 2002

·         Kolb A.Y., Kolb D. A.,  Experiential Learning Theory: A Dynamic, Holistic Approach to Management Learning, Education and Development, in: ed. S. J. Armstrong, & C. Fukami, Handbook of Management Learning, Education and Development, Sage Publications, London, 2008 

·         Lumpkin A., Teachers as Role Models Teaching Character and Moral Virtues, JOPERD, Vol. 79.No.2, February 2008, pp. 45-49

·         Narvaez D. & D. K. Lapsley, Moral Identity, Identity, Moral Functioning, and the Development of Moral Character, The Psychology of Learning and Motivation, Vol.50, Burlington 2009, pp. 237-274

·         Somekh B., Action Research: a Methodology for Change and Development Action Research, Open University Press, London 2006

·         Szymańska, M. Transformative creativity in teacher formation, Jesuit University Publishing Office, Cracow 2016;

 

Az egészség-magatartás intézményi környezete

Oktató: Kovács Klára PhD (DE EK)

A kurzus célja: a kurzus során a hallgatókkal megismerjük az egészség-magatartás intézményi hatásainak hazai és nemzetközi tendenciáit. Célunk egy olyan mérőeszköz kidolgozása, amelynek segítségével kérdőíves felméréssel feltárhatjuk, hogy milyen intézményi tényezők befolyásolják fiatalok (elsősorban hallgatók, de emellett középiskolások) egészség-magatartását, különös tekintettel a fizikai aktivitásra. A kurzus során a téma szakirodalmának és mérőeszközeinek megismerésével összegyűjtjük a fő dimenziókat és indikátorokat, melyeket egy kérdőíves vizsgálat során fogunk tesztelni. Fontosnak tartjuk megismerni és ilyen módon kvalitatív módszerekkel feltárni azt, hogy mit gondolnak az intézményvezetők arról, hogy miként befolyásolhatják az intézmények (programok, infrastruktúra, sportélet stb.) a hallgatók sportolási szokásait, attitűdeit.

A kurzus teljesítésének feltétel: interjú készítése és legépelése egy felsőoktatási intézmény sportért felelős vezetőjével.

 

Szakirodalom

·         Astin, A. W. (1984). Student involvement: A developmental theory for higher education. Journal of college student personnel, 25(4), 297-308. https://www.researchgate.net/profile/Alexander_Astin/publication/220017441_Student_Involvement_A_Development_Theory_for_Higher_Education/links/00b7d52d094bf5957e000000.pdf

·         Bauer, K. W., Yang, Y. W., & Austin, S. B. (2004). “How can we stay healthy when you’re throwing all of this in front of us?” Findings from focus groups and interviews in middle schools on environmental influences on nutrition and physical activity. Health Education & Behavior, 31(1), 34-46.

·         http://journals.sagepub.com/doi/pdf/10.1177/1090198103255372

·         Gyurcsik, N. C., Spink, K. S., Bray, S. R., Chad, K., & Kwan, M. (2006). An ecologically based examination of barriers to physical activity in students from grade seven through first-year university. Journal of Adolescent Health, 38(6), 704-711.

·         Flowers, L. A. (2004). Examining the effects of student involvement on African American college student development. Journal of College Student Development, 45(6), 633-654.

·         Reed, J. A., & Phillips, D. A. (2005). Relationships between physical activity and the proximity of exercise facilities and home exercise equipment used by undergraduate university students. Journal of American College Health, 53(6), 285-290.

·         https://www.researchgate.net/profile/Julian_Reed/publication/7840577_Relationships_Between_Physical_Activity_and_the_Proximity_of_Exercise_Facilities_and_Home_Exercise_Equipment_Used_by_Undergraduate_University_Students/links/0fcfd507daa510c1e5000000.pdf

·         Story, M., Nanney, M. S., & Schwartz, M. B. (2009). Schools and obesity prevention: creating school environments and policies to promote healthy eating and physical activity. Milbank Quarterly, 87(1), 71-100.

·         Watt, S. K., & Moore, J. L. (2001). Who are student athletes?. New directions for student services, 2001(93), 7-18.

 

Az iskolai integráció és inklúzió kutatásának lehetőségei

Oktató: Hüse Lajos PhD (DE EK, Szociális és Társadalomtudományi Intézet, Szociális Munka Tanszék)

A kurzus célja: Az iskolai integráció formájában megvalósuló esélyegyenlőség lényegében az iskola szolgáltatásaihoz való fizikai hozzáférést jelenti, ám önmagában csak a különböző társadalmi helyzetű, kulturális hovatartozású, illetve eltérő képességű tanulók közös térben történő nevelésének strukturális keretét teremti meg. Ahhoz, hogy az integrációval létrehozott együttnevelés-együttnevelődés mindenki számára maximalizálható előnyökkel járjon, további lépésekre van szükség; az egyenlő esélyek biztosítása érdekében a valódi befogadó (inkluzív) környezet megteremtése az oktatáspolitika és a pedagógustársadalom célja.

Annak vizsgálata, hogy az önmagát befogadónak definiáló iskola milyen mértékben képes megfelelni az inkluzivitás kritériumainak, egyaránt igényel praxis-orientált módszertant és eszközöket – mely alkalmazásával az iskolafenntartók és a pedagógusok képesek megvizsgálni és értelmezni a saját iskoláik működésének kereteit –, illetve tudományos megközelítést – mely egyfelől képes megalkotni az előbbi módszertant, eszközkészletet, másfelől az egyes intézmények gyakorlatán túlmutató támpontokat képes alkotni az oktatás-fejlesztés, oktatáspolitika számára. A rendszerszemléletű vizsgálódásnak tekintettel kell lennie a pedagógiai és az intézményi kultúrára éppúgy, mint az inkluzív iskolai környezet további elemeire. A kutatási kurzus során az integrációs és inklúziós elméletekre és kutatási tapasztalatokra támaszkodva arra a kérdésre keressük a választ, hogy az oktatási adatbázisok elemzése során milyen mutatókkal azonosíthatók az iskolai integráció illetve az iklúzió jelenségei.

 

Ajánlott irodalom

·         Armstrong, F., Moore, M. (2004): Action Research for Inclusive Education – Changing Places, Changing Practice, Changing Minds. RoutledgeFalmer, New York.

·         Avramidis, E., Norwich, B. (2002): Teachers’ attitudes towards integration/inclusion: a review of the literature. Eur. J. of Special Needs Education, Vol. 17, No. 2: 129–147.

·         Barton, L., Armstrong, F. [eds.] (2007): Policy, Experience and Change: Cross-Cultural Reflections on Inclusive Education. Inclusive Education: Cross Cultural Perspectives Vol. 4. Springer, Dordrecht.

·         Csíkos Cs. (2004): Empirikus pedagógiai vizsgálatok optimális mintanagyságának meghatározása. Magyar Pedagógia 104. évf. 2. szám: 183–201.

·         Fischer G. (2009): Az integrációval kapcsolatos attitűdök kutatása. Gyógypedagógiai Szemle 2009/4. 254-268

·         Hüse L. (2015): Roma tanulók iskolai attitűdjeit befolyásoló tényezők. Szakkollégiumi Tudástár 1. ERSZK, Nyíregyháza.

·         Hüse L., Balogh E., Barnucz N., Fónai M., Zolnai E. (2014): The discourse of social exclusion and its benefits for the majority. In: Liberska, H., Farnicka, M. [eds.]: A Child of many Worlds: Focus on the Ethnic Minority Problem. PETER LANG GmbH Internationaler Verlag der Wissenschaften, Frankfurt am Main · Bern · Bruxelles · New York · Oxford · Warszawa · Wien. 47-66.

·         Hüse L. (2014): A kirekesztés diskurzusa. In: Hüse L., Kerülő J. [szerk.] (2014): Roma-társadalomismereti szöveggyűjtemény. Evangélikus Roma Szakkollégium, Nyíregyháza. 84-137.

·         Hüse L. (2014): Kettős mérce az iskola szerepének megítélésében – egy kirekesztés-kutatás margójára. In: Hüse L., Kerülő J. [szerk.] (2014): Roma-társadalomismereti szöveggyűjtemény. Evangélikus Roma Szakkollégium, Nyíregyháza. 183-206.

·         Hüse L. (2014): Az inkluzív neveléssel kapcsolatos tanári attitűdök Nyíregyházán. Acta Medicinae et Sociologica Vol. 5. No. 12-13: 207-228.

·         Hüse L. (2012): A nyíregyházi iskolacsengő messzire hallatszik – Egy nemzetközi inkluzív nevelést támogató program hatásvizsgálata. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 47/2: 78-88.

·         Hüse L. (2012): Szituáció- és érzelemfüggő eredménytorzítás egy iskolai integrációs program hatásvizsgálatában. Acta Medicinae et Sociologica Vol. 3. No. 4-5: 9-28.

·         Hüse L. (2011): A „Mindenkinek becsengettek!” program részletes hatásvizsgálata. Down Egyesület, Nyíregyháza.

·         Kőpatakiné Mészáros M. (2008): A prevenciós pilotprogram hatása a befogadó intézményi gyakorlatra. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest.

·         O’Hanlon, C. (2003): Educational Inclusion as Action Research: An interpretive discourse. Open University Press, Maidenhead.

·         Papp, G. (2012): Az integráció, inklúzió fogalmak tartalmi elemzése gyógypedagógiai megközelítésben nemzetközi és magyar színtéren. Gyógypedagógiai Szemle 2012/4: 295-304.

·         Pelletier, K., Bartlett, K., Powell, W., Kusuma-Powell, O. (2011): The Next Frontier: Inclusion in International Schools - A Practical Guide for School Leaders. http://www.nextfrontierinclusion.org/wp-content/uploads/2013/04/NFI-Practical-Guide.pdf

·         Smith, R., Campbell, M. (2011): Talent Conversations – Ideas Into Actions Guidebook. Center for Creative Leadership, Greensboro.

·         Varga Aranka (2014): Az inkluzivitás vizsgálati modellje. Autonómia és Felelősség 1. 5-19.

·         Zolnai E., Balogh E., Barnucz N., Fónai M., Hüse L. (2014): Possibility, Challenge or Barrier – Task of the Public Education, International Outlook and Hungarian Situation. In: Liberska, H., Farnicka, M. [eds.]: A Child of many Worlds: Focus on the Ethnic Minority Problem. PETER LANG GmbH Internationaler Verlag der Wissenschaften, Frankfurt am Main · Bern · Bruxelles · New York · Oxford · Warszawa · Wien. 141-163.

 

Fesztivalizáció és művelődés (választható kutatási szeminárium)

Oktatók: Szabó János Zoltán PhD, Márkus Edina, PhD

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

A kurzus célja: A választható kutatási szeminárium egy folyó kutatás munkálataihoz kötődik, melynek korábbi kutatási eredményei „Music Festivals in Hungary” címmel jelentek meg 2013-ban. 2017-ben a legutóbbi éves hazai fesztiváladatok alapján egyfelől a kutatás megismétlése a cél, másfelől pedig törekszünk a 2013-as publikáció adatbázisával való összehasonlító elemzésre és új eredmények felismerésére, trendek meghatározására is.

A munka elméleti alapját egyfelől az élménytársadalom (Schulze, Urry) és a liminalitás elmélete (van Gennep, Turner), másfelől az ünnepléskultúra (Falassi) értelmezése adja. A fesztivalizáció, azaz az „elfesztiválosodás” értelmezése legalább kettős értelemben használatos. Egyfelől értjük alatta a fesztiválokon való megmutatkozás lehetőségeinek rendkívüli elterjedését, a szabadidő eltöltésének kedvelt formáját más kultúraközvetítési formákkal szemben. Másfelől a kulturális élet intézményeinek átalakulását is jelenti: elvárásként fogalmazódik meg szinte minden kultúraközvetítő intézménnyel szemben az ünnep- és fesztiválszervezés igénye, a fesztiválszervezésre szakosodott aktorok pedig egyre inkább felismerik növekvő kultúraközvetítő szerepüket. (Négrier) Ezen túlmenően az irodalom- és a kultúraközvetítésben általában is megfigyelhető egyfajta élménypedagógiai törekvés, melynek középpontjában a végzett kultúraközvetítő tevékenység élményszerű végrehajtása (nevezhetjük ezt akár közönségnevelésnek is) áll, nem pedig eredeti művek létrehozása (a posztmodern felfogásban eredeti művek tkp. már nem is léteznek).

A téma feldolgozása munkacsoportban történik. A kutatatási zárójelentés terveink szerint valamely nemzetközi folyóirathoz (lehetőleg impakt faktorral rendelkező) kerül benyújtásra.  A konzultációs csoport maximális létszáma 3 fő.

 

Irodalom

·         János Zoltán Szabó (2013) Music Festivals in Hungary. In: Music Festivals, a Changing World. ed.: Emmanuel Negrier – Lluís Bonet – Michel Guérin. Paris: Michel de Maule. pp. 211-223.

·         Bennett, J. Taylor, I. Woodward (2014) Introduction. In: The Festivalization of Culture. Edited by Andy Bennett, Jodie Taylor and Ian Woodward. Nathan: Ashgate Kiadó

·         Négrier, Emanuel (2015) Festivalisation: Patterns and Limits. In: Focus on Festivals. Ed.: Ch. Newbold, Ch. Maughan, J. Jordan, F. Bianchini. Oxford: Goodfellow Publishers

·         Szabó János Zoltán (2014) A fesztiváljelenség. Budapest: Kultindex – Typotex.

 

További elérhetőségek:

Blog: http://fesztivaljelenseg.blogspot.hu

FB: https://www.facebook.com/fesztivalvilagok

 

 

 

Középiskolások munkahelyi inklúzióval kapcsolatos nézetei

Oktató: Rusinné Fedor Anita PhD (DE EK)

A kurzus célja: A kurzus a partiumi térségben élő középiskolások körében folyó kutatás munkálataiba kínál bepillantást és részvételi lehetőséget, melynek célja a fiatalok jövőbeli munkavállalással kapcsolatos terveinek feltérképezése különös tekintettel arra, hogy a fiatalok hogyan viszonyulnak a munkahelyi inklúzióhoz. A kérdőíves felvételen alapuló vizsgálat egyik kérdésblokkjában a fiatalok munkaerő-piaci terveire kérdez rá, a másikban a társadalmi exklúziótól fenyegetett csoportokkal való együttműködésre, ami a munkaerő-piaci kutatások kitűntetett nevelésszociológiai aspektusa. Első lépésben a munkaerő-piaci vizsgálat forgatókönyvét tekintjük át. Az elméleti keret kiemelt dimenziói a nevelésszociológia, a közgazdaságtan és az értékszociológia metszéspontjában helyezkednek el. A nemzetközi kutatási előzményekben alkalmazott, korábbi és új fejlesztésű mérőeszközök számbavétele és értékelése után ennek tapasztalatai alapján véglegesítjük a kutatás kérdőívét, a vizsgálat lebonyolítására alkalmas mintavételi eljárást valamint elindítjuk az adatfelvételt. A kutatás aktív résztvevői a téma szakirodalmának összehasonlító elemzését tárgyaló tanulmányt készítenek elő publikálásra.

 

Szakirodalom:

·         Altorjai Szilvia-Róbert Péter (2006): Munkaorientáció, emberi tőkemegtérülés. In: Kolosi Tamás-Tóth István György - Vukovich György (szerk.): Társadalmi Riport. TÁRKI, Budapest, 314-333.

·         Burge, Philip; Ouellette-Kuntz, Hélène; Lysaght, Rosemary (2007): Public views on employment of people with intellectual disabilities. Journal of Vocational Rehabilitation,. 26, 1, 29-37.

·         Ferge Zsuzsa (2002): Kétsebességű Magyarország. http://3sz.hu/sites/default/files/uploaded/ferge_zsuzsa_ketsebessegu_magyarorszag.pdf

·         Gornick, J. (1999): Gender Equality in the Labour Market. In: Sainsbury, D. (ed.):  Gender and Welfare State Regimes. University Press, Oxford, 210-242.

·         Kangas, O. - Rostgaard, T. (2007): Preferences or institutions? Work-family life opportunities in seven European countries. Journal of European Social Policy 240-257.

·         Kertesi Gábor - Varga Júlia (2005): Foglalkoztatás és iskolázottság Magyarországon. Közgazdasági Szemle 7-8, 633-662.

·         Kun András István (2010): A társadalmi tőke elméletei és szerepe a gazdasági folyamatokban. In: Kotsis Ágnes - Polónyi István (szerk.): Innováció és felsőoktatás, Competitio 8. 158-170.

·         Meleg Csilla (2015): Nevelésszociológiai problémakörök és nézőpontok. In. Varga Aranka (szerk.): A nevelésszociológia alapjai. Pécsi Tudományegyetem, 19-48.

·         Pongrácz Tiborné - S. Molnár Edit (2011): A nemi szerepmegosztásról, a családi élet és a munka összhangjáról alkotott vélemények változása 2000-2009 között. In: Pongrácz Tiborné (szerk): A családi értékek és a demográfiai magatartás változásai. Kutatási jelentések 91. KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest, 95-112. p.

·         Pusztai Gabriella (2015) Tőkeelméletek az oktatáskutatásban. In. Varga Aranka (szerk.): A nevelésszociológia alapjai. Pécsi Tudományegyetem, 137-160.

·         R. Fedor Anita (2015): Egyensúlyban? - A munkaerő-piaci karriertől a familiarizmusig. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. 252 p.

·         R. Fedor Anita (2017): Inklúzióval a sikeres munkaerő-piaci integrációért. Kézirat.

 

Kultúra, nyelv és identitás a nyelvoktatásban

Oktató: Gaál-Szabó Péter, PhD habil.

 

A szeminárium a kultúra, kulturális identitás, interkulturalitás újabb kutatási irányait tekinti át a neveléstudomány területén, de kiváltképp a nyelvtanulás szempontjából. A három blokkban megtartott szeminárium során hangsúlyosan tárgyaljuk az identitás és ideológia viszonyát, a globális nyelv kialakulásának körülményeit és problémáit, a dekolonializáció és kritikai pedagógia összefüggéseit, illetve az interkulturális kompetencia kialakítását mint a transzkulturalitás lehetőségét.

 

Globális nyelv, nyelvpolitika és kisebbségi jogok

·         Catherine Chua és Richard B. Baldauf Jr., „Global Language [De]Colonization in the New Era”

·         Maria Estella Brisk, „Bilingual Education”

·         Yamuna Kachru, „Teaching and Learning of World Englishes”

·         ---, „World Englishes: Contexts and Relevance for Language Education”

·         Steven Ross, „The Social and Political Tensions of Language Assessment”

 

Ideológia, identitás és kritikai pedagógia

·         Thomas Ricento, „Considerations of Identity in L2 Learning”

·         James Tollefson, „Ideology in Second Language Education”

·         Brian Morgan és Matthew Clarke, „Identity in Second Language Teaching and Learning”

·         Suresh Canagarajah, „Critical Pedagogy in L2 Learning and Teaching”

·         Allan Luke és Karen Dooley, „Critical Literacy and Second Language Learning”

 

Interkulturalitás és Transzkulturalitás

·         Anthony Liddicoat, „Language Teaching and Learning from an Intercultural Perspective”

·         Michael Byram és Anwei Feng, „Teaching and Researching Intercultural Competence”

·         Linda Harklau, „Ethnography and Ethnographic Research on Second Language Teaching and Learning”

 

Irodalom:

·         Hinkel, Eli. Handbook of Research in Second Language Teaching and Learning. Vol. 1. Lawrence Erlbaum: Mahwah, NJ. and London, 2005.

·         ---. Handbook of Research in Second Language Teaching and Learning. Vol. 2. New York and London: Routledge, 2011.

 

Magyar művelődéspolitika forrásai

Oktató: Drabancz M. Róbert PhD (NYE)

A kurzus célja a magyar művelődéspolitika forrásainak (törvények, publicisztikai írások, politikaelméleti tanulmányok) hermeneutikai vizsgálata. Megközelítésünkben az emberek természetüknél fogva lingvisztikai lények, ezért a nyelvben található meg egy társadalom természete, beleértve annak hatalomformáit is. A politikai szövegek összefüggésének és fogalmi struktúráinak pragmatikai elemzésével kialakítjuk azokat a modelleket (kultúrpolitika, művelődéspolitika, kulturális politika), melyek segítségével feltárjuk a hatalom, a nyilvánosság, a politikai propaganda modernkori formáit.

A teljesítés módja: Órai jelenlét, valamint egy 10-15 oldal terjedelmű elemző munka beadása személyesen egyeztetett témában.

 

Irodalom:

Cassirer, Ernst: Vom Mythus des Staates. Hamburg: Felix Meiner Verlag, 2002.

• Castells, Manuel: Communication Power. Oxford: Oxford University Press, 2009.

• Drabancz M. Róbert: Egy illúzió fogságában. Kulturális igazgatás és politikai propaganda a húszas évek második felének magyar sajtónyilvánosságában. In: Az információ mikrotörténetéhez. Budapest, Gondolat Kiadó, 2015. 113- 131.

• Drabancz M. Róbert – Fónai Mihály: Magyar kultúrpolitika története 1920-1990. Debrecen, Csokonai Kiadó, 2005.

• Foucault, Michel: A diskurzus rendje. In: Foucault, Michel: A fantasztikus könyvtár. Vál. és ford.: Romhányi Török Gábor. Pallas Stúdió - Attraktor Kft., Bp., 1998. 50-74.

• Kalmár Melinda: Ennivaló és hozomány. A korai kádárizmus ideológiája. Budapest, Magvető Kiadó, 1998.

• Krippendorff, Klaus: A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Budapest, Balassi Kiadó, 1995. 

• Mann Miklós: Kultúrpolitikusok a dualizmus korában. OPKM, Bp. 1996.

• Mazzoleni, Gianpietro: Politikai kommunikáció. Budapest, Osiris, 2006.

• Szabó Márton- Kiss Balázs- Boda Zsolt: Szövegváltozatok a politikára. Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.

 

 

“Married-parenthood premium”. A családban rejlő erőforrások hatása a karrierútra

Oktató: Engler Ágnes PhD (DE)

A kurzus célja a családban rejlő erőforrások feltárásával olyan szegmensekre történő rámutatás, amelyek az oktatásszociológiai vizsgálatoknak új dimenziót tárják fel. Mivel a szocio-ökonómiai státus kiemelkedően fontos elemeként az orientációs családnak a tanulmányi életútra gyakorolt hatásáról számos elmélet áll rendelkezésre, különleges célként fogalmazódik meg a prokreációs családnak mint beruházó közösségnek vizsgálata. Hazai és nemzetközi jól-lét kutatások eredményeit implikáló oktatásszociológiai megközelítésben a párkapcsolatot és a gyermeknevelést olyan prémiumként értelmezhetjük (married-parenthood premium), amely optimális konjugáció esetén a tanulmányi beruházáshoz hozzájárulva annak hajtóerejévé válik.

A prokreációs család rejtett erőforrásainak feltárása több síkon is érdemleges feladat. Munkaerő-piaci megközelítésben a vizsgált alapsokaság a gazdaságilag aktív népesség része, amelynek az emberi erőforrás-beruházása nemzetgazdasági érdek. Ugyanilyen jelentőséggel bír a munkaerejének hatékony hasznosítása a munkaerőpiacon, a munkahelyen nyújtott teljesítmény. Mindkét folyamatban (tanulás és munkavégzés) a prokreációs család hatásának sokkalta nagyobb a jelentősége, befolyása, mint azt a rendelkezésre álló kutatási eredmények sejtetik. A népesedési problémák felől megközelítve szintén központi szerephez jut a prokreációs család szerepének vizsgálata. A romló demográfiai tendenciák okai között találjuk ugyanis a magánéleti és a szakmai karrierút összeegyeztethetőségének dilemmáját, amely már a családalapítási tervek szintjén manifesztálódva késlelteti vagy negligálja a magánéleti terveket. Különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél nagy a különbség a tervezett és a realizálódott gyermekszám között. A kurzus során tehát a tanulmányi beruházásokat mikroszinten családi, makroszinten társadalmi kontextusba helyezve tárgyaljuk.

 

Irodalom

·         Abendroth, Anja-Kristin – Dulk, Laura Den 2011. Support for the work-life balance in Europe: the impact of state, workplace and family support on work-life balance satisfaction. Work, Employment & Society Vol. 25. No. 2. 234-256.

·         Coleman, James S. 1988. Social Capital in the Creation of the Human Capital. American Journal of Sociology 94. 95-120.

·         Croll, Paul 2004. Families, Social Capital and Educational Outcomes. British Journal of Educational Studies Vol. 52, No. 4. 390–416.

·         Engler Ágnes 2013. Students with Small Children in Higher Education. Journal of Social Research & Policy, Vol. 4. No. 1. 109-120.

·         Engler Ágnes 2011. Kisgyermeket nevelő nők a felsőoktatásban. Budapest, Gondolat.

·         Kasworm, C. (1990). Adult Undergraduates in Higher Education: A Review of past Research Perspectives. Review of Educational Research. VOl. 60. No.3. 345-372.

·         Kozma Tamás 2004. Kié az egyetem? A felsőoktatás nevelésszociológiája.  Budapest, Új Mandátum Könykiadó.

·         Ledwith, Sue –Manfredi, Simonetta 2000. Balancing Gender in Higher Education. A Study of the Experience of Senior Women in a `New' UK University. European Journal of Women's Studies vol. 7 no. 1 7-33.

·         Parcel, Toby L. – Dufur, Mikaela J. –Zito, Rena Cornell 2010. Capital at Home and at school: a review ans synthesis. Journal of Marriage and Family Vol.72. No.4 828-846.

·         Pusztai Gabriella 2011. A láthatatlan kéztől a baráti kezekig. Hallgatói értelmező közösségek. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó.

·         Ravenara, Zenaida R. – Fernando, Rajulton 2007. Social Capital of Women Measured: Differentials by Family Structures. PSC Discussion Papers Series Vol.21. No.7. 2-17.

·         Robert, Peter – Saar, Ellu 2012. Learning and Working: The Impact of the ’Duble Status Position’ on the Labour Market Entry Process of Graduates in CEE Countires. European Sociological Review Vol. 28. No. 6. 724-754.

·         Skrabski Árpád – Kopp Mária 2010. A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban. Budapest, Szent István Társulat.

·         Trueman, Mark – Hartely, James (1996). A Comparison between the Time-Managment Skills and Academic Performance of Mature and Traditional-Entry University Students. Higher Education, Vol. 32. No. 2. 199-215.

·         Williams, Kristi – Umberson, Debra 2004. Marital status, marital transitions, and health: a gendered life course perspective. Journal of Health and Social Behavior Vol. 45 No. 1. 81-98.

 

 

A magyar nemzeti kisebbségi közösségek oktatásának reprezentációja a nemzetközi szakirodalomban  

Oktató: Pusztai Gabriella DSc (DE)

 

A kurzus célja: A meta-analízis során a magyar nemzeti kisebbségi közösségek oktatásának problémáit vizsgáló nemzetközi, idegen nyelvű szakirodalmat elemezzük. Első lépésben az e témában született nemzetközi folyóirat cikkekről valamint a jelentős nemzetközi könyvkiadók e témához kapcsolódó könyveiből készítünk egy adatbázist. A tanulmányokat megvizsgáljuk a keletkezési körülmények, szerzők és a megjelenés helye, időpontja szempontjából. Megvizsgáljuk, hogy hogyan helyezik el a magyar kisebbségi közösségeket a különböző kisebbség-tipológiákban, majd az ezekben bemutatott kutatások elméleti horizontját, kutatásmódszertanát, kutatási eredményeit és következtetéseit tekintjük át. Az elemzés célja az, hogy feltárjuk a magyar nemzeti kisebbségi közösségek oktatási kérdéseinek nemzetközi, idegen nyelvű szakirodalmi reprezentációját. A kutatás eredményeit többszerzős tanulmányban publikáljuk. 

 

Ajánlott szakirodalom

·         Agarin  Timofey – Cordell, Karl 2016 Minority Rights and Minority Protection in Europe. Lanham: Rowmann and Littlefield 

·         Cordell, Karl - Agarin, Timofey- Osipov, Alexander 2013. Institutional Legacies of Communism: Change and Continuities in Minority Protection. London: Routledge

·         Daftary, Farimah - Grin, Francois, eds. (2003) Nation-building, ethnicity and language politics in transition countries. Budapest: European Centre for Minority Issues (ECMI)

 

 

 

“Publish or perish" How to prepare papers for academic publishing in JSRP?

Oktató: Sergiu Bălțătescu, Prof. univ. dr. habil. (University of Oreadea)

Founding Director, Journal of Social Research & Policy

 

This course aims at introducing doctoral students in the topic of publishing in international scientific journals. It outlines the main qualities that a publishable manuscript should display. It also describes the main points that a competent peer-reviewer should address. Examples are taken from the presenter’s experience with the management of submissions for Journal of Social Research & Policy, and practical advices are given.

 

Suggested readings:

·         Journal of Social Research & Policy (2016) Instructions for authors. http://www.jsrp.ro/for-authors 

·         Murray, R. (2013). Writing for academic journals. Maidenhead [etc.]: Open University Press.

·         Salmani-Nodoushan, M., & Alavi, S. (2004). APA style and research report writing: Tehran: Zabankadeh Publications.

·         Soule, D. P. J., Whiteley, L., & McIntosh, S. (Eds.). (2007). Writing for Scholarly Journals. Publishing in the Arts, Humanities and Social Sciences. Glasgow: University of Glasgow. http://www.gla.ac.uk/media/media_41223_en.pdf

·         Wallwork, A. (2016). English for writing research papers.

 

Szakképzési rendszerek

Oktató: Györgyi Zoltán PhD habil. (DE)

A kurzus célja: A szakképzés (az iskolarendszerű szakképzés) a középfokú képzés speciális területe, amely sok szállal kötődik a globalizálódó gazdasághoz is. Ez a speciális helyzet a szakképzés irányításában és működésében jelentős eltérést okoz a közoktatás egészéhez képest: egyfelől beenged(het) helyi gazdasági, vagy gazdasághoz köthető szereplőket, másfelől viszont egy egységesebb nemzeti szintű szabályozás, működtetés irányába viszi el a rendszert. E kettősség jellemzi az európai szakképzési rendszereket.

A kollégium néhány európai ország példáján mutatja be néhány nemzeti szakképzési rendszer jellemzőit, változásait, valamint igazodását a gazdasághoz és alkalmazkodását az oktatási expanzió hatására átalakuló tanulási igényekhez, bemutatva e szakképzési rendszerek társadalmi-gazdasági beágyazottságát, s rámutatva az eltérő fejlődési utak okaira, következményeire.

            A kollégium teljesítése: részvétel a három kétórás előadás mindegyikén (1 kredit), egy (az előadásokon nem szereplő) kiválasztott európai ország szakképzési rendszerének elemző bemutatása 12-15 oldal terjedelemben (2 kredit). Az elsőéveseknek a részvétel és a dolgozat készítése együtt a teljesítés feltétele (3 kredit).

 

 

Tanárok, iskola, oktatás

Oktató: Dr. Buda András

Tematika

A kurzus elsődleges célja, hogy áttekintse és elemezze a megjelölt témakörökhöz kapcsolódó aktuális, elsősorban nemzetközi szakirodalmat. Kiemelten vizsgálja a különböző IKT eszközök és az internet hatásait, elemzi az általuk generált folyamatokat. Ezen túlmenően a résztvevők gyakorolják a tudományos publikációk elkészítésének menetét is.

 

Kiinduló szakirodalom:

·         Czirfusz Dóra – Habók Lilla – Lévai Dóra – Papp-Danka Adrienn (2015): Digitális állampolgárság kutatás 2014. Oktatási Hivatal, Budapest. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop315/DAK_tanulmanykotet_T315.pdf

·         ISTE.NET-T (2008): National Educational Technology Standards for Teachers. International Society for Technology in Education. http://www.iste.org/standards/standards/standards-for-teachers

·         Lavonen, J., Korhonen, T. & Juuti, K. (2015): Finnish teachers’ professionalism is built in teacher education and supported by school site. Hungarian Educational Research Journal, Vol. 5., No 3.  pp. 19-30. http://herj.lib.unideb.hu/file/3/56152b05d8821/szerzo/Lavonen_Korhonen_Juuti.pdf

·         McCrindle, Mark – Wolfinger, Emily (2009) The ABC of XYZ: Understanding the Global Generations, University of New South Wales Press, Sidney http://www.mccrindle.com.au/ABCXYZ/downloads/TheABCofXYZ-Chapter-Preview.pdf [letöltve 2017.01.17.]

·         OECD (2005): Teachers Matter. Attracting, Developing and Retaining Effective Teachers. http://www.oecd-ilibrary.org/education/teachers-matter-attracting-developing-and-retaining-effective-teachers_9789264018044-en

 

 

 

Szabadon választható kurzusok

 

Kutatási- és tudományszervezési készségfejlesztés

 

 

Online szakirodalmi adatbázisok kezelése

Oktató: Tóth Erzsébet, PhD

A tantárgy elsajátításának célja:

A kurzus célja, hogy a doktorandusz hallgatókkal megismertesse a neveléstudomány és határterületeinek online szakirodalmi adatbázisait. Továbbá a hallgatók legyenek képesek elsajátítani a rendelkezésre álló elektronikus információforrások használatát irodalomkutatás végzése céljából.

 

Tematika:

1.    alkalom: Magyar nyelvű szakterületi adatbázisok: SzocioWeb: A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája – Fővárosi Szabó Ervin könyvtár. HUMANUS: Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa – Országos Széchényi Könyvtár. MATARKA: Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa – Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum.

Virtuális és elektronikus könyvtárak: a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) és az Elektronikus Periodika Adatbázis (EPA) neveléstudományi forrásai. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum PAD adatbázisa, tankönyv-adatbázisa.

 

2.    alkalom: Citációs adatbázisok az EISZ-ben: Web of Science, Scopus.

Szakirodalmi adatbázisok az EISZ-ben: Akadémiai folyóirat-gyűjtemény, JSTORE adatbázis.

Bibliográfiai adatbázisok az EBSCO-ban: ERIC, Library, Information Science & Technology Abstracts, E-Journals adatbázisok.

 

3.    alkalom: Nemzetközi szakterületi adatbázisok: Academic Search Complete (EBSCO), FIS Bildung német nyelvű adatbázis. A források felkutatásának menete: direkt vagy indirekt típusú keresés végzése téma szerint; a kapott találathalmaz finomítása a keresőrendszer által felkínált szempontok alapján; a találatok elmentése lokális gépre. A Google Scholar szolgáltatás használata.

 

A számonkérés módja: önállóan elkészített irodalomkutatás benyújtása a választott doktori témához kapcsolódóan.

 

Kötelező és ajánlott irodalom:

·         Pedagógiai informatika: a neveléstudomány szakirodalmi alapjai / szerk. Kozma Tamás, Sike Emese; [közread. a] Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Tanszék. Debrecen: Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Kossuth Egyetemi Kiadó, 2008.

·         Bakonyi Géza, Kokas Károly: Bevezetés a könyvtári informatika alapjaiba. [Tankönyv]. Szeged: JATE Press, 2006.

 

 

SPSS gyakorló kurzus

Oktató: Bacskai Katinka

 

Kurzus célja: A kurzus célja az SPSS programban már elsajátított módszerek elmélyítése, gyakorlása. A kurzusra jelentkező hallgatókkal közösen beszéljük meg, hogy milyen elemzési eljárások mélyebb elsajátítására van szükségük, így igény szerint alakítjuk ki a tematikát az egyszerűbb eljárásoktól a bonyolultabbak irányába.

Tematika

1.: Leíró statisztikák

2.: Több változós elemzések 1.

3.: Több változós elemzések 2.

 

Számonkérés: A kurzus során a gyakorolni kívánt módszerek elméleti hátterét is megismerjük, ehhez szakirodalmat dolgoznak föl a hallgatók, s aztán saját témájukhoz kapcsolódóan készítenek a módszerek felhasználásával rövid empirikus tanulmányt.

 

Ajánlott irodalom:

Barna Ildikó – Székely Mária 2008. Túlélőkészlet az SPSS-hez - Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Budapest, Typotex.

Moksony Ferenc 2006. Gondolatok és adatok: társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése. Budapest, Aula.

Sajtos László – Mitev Ariel 2007. SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest.

 

Kutatási gyakorlatok

 

Területi statisztikai elemzés és a térképek készítésének módszere

Oktatók: Híves Tamás PhD – Teperics Károly PhD

 

A kurzus célja: A hallgatókat megismertetni az oktatáskutatás területi módszerével, az oktatási folyamatok térbeli megjelenítésével és a területi szemlélettel. Bemutatni a nagy oktatásstatisztikai és a területi adatbázisokat, ezek kezelését és kartografikus feldolgozását, térképi ábrázolását. További cél a térképkészítő program kezelésének elsajátítása, valamint a területi kutatások szemléletformáló hatásának ismertetése.

 

Tematika, módszerek:

·         Bemutatkozás, a hallgatók kutatási témáinak megismerése.

·         Saját és más, hazai és  nemzetközi kutatásokból területi elemzések bemutatása, módszerek ismertetése, az oktatásökológia meghatározása.

·         A területi elemzéshez szüksége statisztikai adatbázis kialakítása, kezelése és ennek feltételei, néhány nagy oktatási és területi adatbázis bemutatása (népszámlálási, közoktatási intézmények adatbázisa stb.).

·         A MapInfo térpékrajzoló rendszer bemutatása, lehetőségei, használata.

·         Tematikus térképek elkészítésének módszere, a területi egységek lehatárolása, megismerése, a térképek értelmezése.

·         A területi egységek, egymással való összehasonlításának módszere. A társadalmi folyamatok térbeli megjelenési formái az ország különböző területeiben, ezek statisztikai és kartográfiai lehatárolása.

·         Térkép készítése minta adatokból a hallgatókkal közösen.

·         Hibák felmerülő problémák megbeszélése és javítása.

·         Önálló munka kijelölése, illetve megbeszélése a hallgatókkal.

·         A hallgatók saját, vagy a rendelkezésre álló minta adatokból térképeket készítenek.

·         Konzultáció a hallgatókkal a térképekről, és ezek elemzéséről.

 

Ajánlott irodalom:

Csizmady Adrienne (2009) A térinformatika a társadalomtudományban. Elektronikus tananyag. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_16_Csizmady_Adrienne_Terinformatika_a_tarsadalomtudomanyban_cimu_targyhoz_digitalis_tankonyv_fejl/index.html

Forray R. Katalin – Kozma Tamás (szerk.) (1986) Oktatásökológia. Területi kutatások az oktatásügyben. Oktatáskutató Intézet 394 p.

Híves Tamás (2011) A határ menti térségek társadalmi-gazdasági helyzete. 11 p. In: Oktatás a határok mentén. Szerk.: Forray R. Katalin – Híves Tamás. OFI 122. o. Bp

Kozma Tamás mtsai (2015) Tanuló régiók Magyarországon. Az elmélettől a valóságig. Régió és Oktatás XI. Debrecen 303 p.

MapInfo Professional User guide (2013) http://reference1.mapinfo.com/software/mapinfo_pro/english/12.0/MapInfoProfessionalUserGuide.pdf

Nagy Gábor: Mapinfo. Jáky József Műszaki Szakközépiskola. http://jaky.hu/images/stories/mapinfo.pdf

 

Bevezetés a társadalomtudományi kutatásokba II.

Oktató: Polónyi István CSc. habil. (DE)

·         A kurzus célja, hogy betekintést nyújtson a doktoranduszok számára a társadalomtudományi kutat munka sajátosságaiba, megismertesse annak lépésit, folyamatát, módszereit, s az eredmények közzétételének kritériumait.

 

A legfontosabb témák:

·         A kutatás-módszertan alapkérdései. Mi a kutatás célja?

·         A kérdésfeltevés és a válaszkeresés lehetséges módszerei.

·         Alapsokaság és mintasokaság.

·         A várható eredmények osztályozása.

·         A hipotézis-alkotás folyamata.

·         Kutatás etika

 

A kurzuson végzett tevékenységkövetelménye, értékelése

·         A szeminárium alatt kiselőadás tartása

·         A szemináriumi munka végén a hallgatók házi dolgozatként egy kérdőíves adatfelvételt terveznek meg, vagy strukturált interjú vázlatot készítenek, - elsősorban saját kutatási témájukkal összefüggésben (ill. más jellegű téma esetében az előadóval egyeztetett témában).

 

A házi dolgozat leadásának határideje:

 

Kötelező irodalom

BABBIE, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 2000.

 

Ajánlott irodalom

·         Eranus Eliza, Láng Sarolta, Máth András és Rácz Attila (2006): A kérdőíves adatfelvétel újabb módszerei: telefonos , számítógéppel támogatott és internetes adatgyűjtés

·         http://tettconsult.eu/books/TelkutHTM/szovgyujtpdf/12-Lizi.pdf

·         Erikson, Robert – John H. Goldthorpe: A kutatás elméleti alapja, adatai és stratégiája http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_19_Tarsadalmi_retegzodes_olvasokonyv_szerk_Gecser_Otto/ch03s06.html

·         Falus Iván (2004): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe Műszaki K.

·         Heltai, E. –Tarjányi, J. (1999)A szociológiai interjú készítése. Adatfelvétel és módszertan. Tárki, Budapest. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/html/a509.html

·         Héra Gábor – Ligeti György (2005): Módszertan. Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris, Budapest

·         Kérdőíves Adatfelvétel szserv.socio.u-szeged.hu/HEFOP/Adatfelvétel/Adatfelvétel.doc

·         Kontra József (2010) A pedagógiai kutatások módszertana http://mek.oszk.hu/12600/12648/12648.pdf

·         Kontra Miklós (2004) A társadalomtudományi kutatások néhány etikai vonatkozás http://web.unideb.hu/~tkis/szemle_2004_3_kontra.pdf

·         Majoros Pál (2005): A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó, Budapest http://www.ektf.hu/~novadam/szakdoga/kutatasmodszertan.pdf

·         Mason, J. (2005) Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest

·         Pintér Róbert – Kátay Bálint (2010): A hibrid adatfelvétel módszertani kihívásai http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2010/2010_07-08/2010_07-08_723.pdf

·         Tudományetikai Kódex Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2010 http://mta.hu/data/cikk/11/97/91/cikk_119791/etikai_kodex_net.pdf

·         Tudományos Etika (Magyar Szociológiai Társaság) http://www.szociologia.hu/tudomanyos_etika/

 

 

SPSS-kurzus (I. évf.)

Oktató: Fényes Hajnalka PhD. habil. (DE)

Cél:

A kurzus célja a doktoranduszok felkészítése a disszertáció empirikus elemzéseire, az SPSS program segítségével.

Tematika:

1. Látens változós modellek I.: A főkomponens és faktor elemzés elméleti háttere és gyakorlati alkalmazása.

2.  Oksági modellek: A lineáris és logisztikus regresszió alapjai.

3. Látens változós modellek II.: A clusterelemzés elmélete és alkalmazásai.

 

Számonkérés: Az órai munka alapján (a részvétel kötelező). Az addigi munkára építve feladatmegoldás lesz.

 

Ajánlott irodalom:

Falus Iván – Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára OKKER Kiadó 2000.

Kecskeméty László: Izsó Lajos: Bevezetés az SPSS programrendszerbe: módszertani útmutató és feladatgyüjtemény statisztikai elemzésekhez. Bp. ELTE Eötvös Kiadó 2005

Kolosi Tamás – Rudas Tamás: Empirikus problémamegoldás a szociológiában OMIKK, TÁRKI Budapest, 1988.

Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése Osiris Kiadó Budapest, 1999.

Sajtos László – Mitev Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv Alinea Kiadó Budapest

Székelyi Mária – Barna Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára Typotex Kiadó 2002

 

I. évesek számára vizsga tétele a tavaszi félév végén az SPSS-kurzusok és a Bevezetés a társadalomtudományi kutatásokba kurzus anyagaiból.

 

 

 

Kutatási szeminárium doktorjelölteknek és abszolvált doktoranduszoknak

Oktató: Kozma Tamás D.Sc. habil. (DE)

Cél

Folyamatos kapcsolattartás doktoranduszokkal és doktorjelöltekkel

Műhelymunka kialakítása, amelynek során a részt vevők egymás kutató munkájából tanulnak és egymást támogatják

Tevékenységek

Témakeresés, témaválasztás

Problémák megfogalmazása és operacionalizálása

Szakirodalmi adatgyűjtés, szakirodalmi tanulmányok

Az empirikus kutatás megközelítései és lehetőségei

Kiinduló kérdések és föltételezések

A dolgozat bevezetőjének fölépítése

Mellékletek prezentálása

 

Hely, idő

205. szoba

Körülbelül havonta, egyeztetés szerinti napon és órában (szerda 10-12) 

 

Segédeszköz

K Sike E, Kozma T (2005)  Pedagógiai informatika. Pallas Debrecina 14. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó

 

Kutatási szeminárium doktori képzésbe jelentkezőknek

Oktató: Polónyi István C.Sc. habil. (DE)

Cél

Folyamatos kapcsolattartás doktoranduszokkal és doktorjelöltekkel

Műhelymunka kialakítása, amelynek során a részt vevők egymás kutató munkájából tanulnak és egymást támogatják

Tevékenységek

Témakeresés, témaválasztás

Problémák megfogalmazása és operacionalizálása

Szakirodalmi adatgyűjtés, szakirodalmi tanulmányok

Az empirikus kutatás megközelítései és lehetőségei

Kiinduló kérdések és föltételezések

A dolgozat bevezetőjének fölépítése

Mellékletek prezentálása

 

Hely, idő: 205. szoba Körülbelül havonta, egyeztetés szerinti napon és órában (szerda 10-12) 

 

Segédeszköz: K Sike E, Kozma T (2005)  Pedagógiai informatika. Pallas Debrecina 14. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó


ELÉRHETŐSÉGEK

 

˜™

 

Az oktatás társadalomelmélete

Huszti Éva

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Fónai Mihály

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

Török Balázs

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Neveléselméletek

Brezsnyánszky László

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Fenyő Imre

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Kormos József

 

Oktatáskutatás módszertana II.

Polónyi István

 

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

A magyar tudománymetria…

Összehasonlító ped. német

Rébay Magdolna, Brezsnyánszky László

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Összehasonlító ped. francia

Szabó László Tamás

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Összehasonlító ped. angol

Kozma Tamás

 

 

 

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

           

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Szakirodalom-olvasó szem.

 

A társadalmi tér és …

Kozma Tamás, Márkus Edina

Módszertan

Fényes Hajnalka

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Teperics Károly

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Híves Tamás

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Kutatási szeminárium

Pusztai Gabriella

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

CHERD kutatások

Nemzeti kisebbségek oktatása a nemzetközi szakirodalomban

Az egészség-magatartás…

Kovács Klára

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Fesztivalizáció és művelődés

Szabó János Zoltán

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

A zenehallgatás pedagógiája

Váradi Judit

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Az iskolai integráció és inkluzió kutatásának lehetőségei

Hüse Lajos

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Online szakirodalmi adatbázisok kezelése

Tóth Erzsébet

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

SPSS gyakorló kurzus

Bacskai Katinka

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Married-Parenthood premium

Engler Ágnes

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Szakképzési rendszerek

Györgyi Zoltán

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Tanárok, iskola, oktatás

Buda András

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Középiskolások munkahelyi inklúzióval kapcsolatos nézetei

Rusinné Fedor Anita

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

A természettudományok oktatásának kutatása

Mónus Ferenc

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Magyar művelődéspolitika forrásai

Drabancz Róbert

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Kultúra, nyelv és identitás...

Gaál-Szabó Péter

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 



[1] A leadott kreditösszesítők alapján

[2] I. évesek számára kötelező!

[3] A doktori fokozatszerzésig a doktoranduszoknak minimum öt nívós, hazai és nemzetközi folyóiratban és/vagy lektorált kötetben közzétett publikációt kell összegyűjteniük. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos bizottságainak 2013-ban elfogadott és az MTA honlapján közzé tett folyóiratok listáját tartjuk irányadónak, de az öt publikáció egyikének az Educatio, vagy a Magyar Pedagógia vagy a Hungarian Educational Research Journal (HERJ) vagy a kutatási iránynak megfelelő impakt faktorral rendelkező és/vagy SCOPUS-ban jegyezett nemzetközi folyóiratban kell megjelennie, s további publikációk elhelyezhetők az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága által felsorolt folyóiratok bármelyikében vagy lehetnek lektoralt könyvfejezetek, tanulmányok.

[4] az órarend elérhető itt is: http://nevtudphd.unideb.hu/ Főmenü -> Eseménynaptár

[5] A szerdai órákat a fszt. 7-es teremben tartjuk.

800x600 Normal 0 false 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4